Lázadás az IBUSZ-ban

David Mackenzie: Hallam Foe

  • - kg -
  • 2008. március 27.

Film

Anya csak egy van - tartja a népi bölcsesség, és erre az egyre az ifjú Hallamnak nagy szüksége lenne, ám fájdalom - és fájdalomból, főleg a kamaszkoriból, bőven mérnek filmünkben -, ez a hajó már elment. Pontosabban a csónak, melyen a kedves mama egy feketebetűs napon kievezett a skót családi kastélyhoz tartozó tóra, és vízbe fojtotta bánatát.

Az anya iránti gyászát nyögi a növésben határozatlan időre megrekedt kamaszfiú, de a nyögések egyaránt szólnak a mostoha iránti, haraggal palástolt vonzalomnak is. Freud persze röhög a markába, máskülönben azonban nem sok kacaj hallik széles e vidéken, nem is csoda, hogy hamarosan Hallam is veszi a sátorfáját, és meg sem áll a lázadó lelkeket jobban toleráló legközelebbi nagyvárosig. A fiatalember praktikus otthonelhagyó: nem a telefonját, csak a SIM-kártyáját hajítja ki a vonatablakon, miután nagy dérrel-dúrral és a mostohaanyjában tett nem csekély károkkal a háta mögött bevonatozik Edinburgh-be, ami David Mackenzie tálalásában egy igazán cool spot, felettébb vonzó helyszín a kamaszbajok kezelésére. Minő szerencse, hogy hősünk hajlamos a kukkolásra, így a háztetők magasából láthatjuk nyugovóra térni, majd pedig ébredni a várost, valamint a nem kevésbé vonzó Sophia Mylest, akinek lágy ölén Hallam anyapótlékra lel. Kéretik az ősz szakállas úrnak halkabban röhögni, már csak azért is, mert különben nem halljuk, milyen kedves obszcenitásokat vágnak egymáshoz a fiatalok az ágyba bújást megelőző pillanatokban. Lám, punci-fütyi fronton az angol is tud, ha akar, mármint kellő számú szinonimát, és a dolgok néven nevezése, úgy tűnik, olyasvalami, amit jelen produkció nagyon is ambicionál. Miként azt is, hogy ne a filmkészítő bácsik megfáradt nyelvén, hanem kamaszul szóljon a kamaszokhoz. Ebben nagy segítség az alkalomhoz illő zenei kínálat és a Billy Elliot óta nagykamasszá nyúlt Jamie Bell magabiztos, de cseppet sem elbizakodott jelenléte. Bell ideális lázadó arc és alkat, csak hát a lázadás, amit fiatal nyakába varrnak, nem az igazi. Mackenzie filmje túlságosan is jól nevelt ahhoz, hogy az legyen, ami lenni akar. Lázadásában több a felnőttes jó ízlés és az átgondoltság, mint egy angol szalonvígjátékban, csinos fésületlensége pedig profi fodrászteljesítmény. Azért ha nem is a leküzdhetetlen közlésvágy és egy életérzés kifejezése hajtja, hazugnak mégsem mondanánk a látottakat. Kellemes terápiás városnézésnek annál inkább.

Forgalmazza a Budapest Film

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.