tévésmaci

Lótolvajok nyomában

  • tévésmaci
  • 2024. február 28.

Film

Amikor Sztupa és Troché a kezdetekről meséltek, Ómafa tűrt.

Tűrt, csak tűrt, s a tűrés ki volt írva a pofájára. Mindig minden ki volt írva Ómafa pofájára, de a tűrés talán még világított és villogott is, tényleg épp csak nem tülkölt, szirénázott. De lehet, még azt is. Sztupa és Troché nem nagyon zavartatták magukat, tudták persze, hogy Ómafa előbb-utóbb fellázad, és akkor kérdezni fog. Így is volt, ám pont jókor, Sztupa és Troché épp a kezdetek végére értek, nem mellesleg pont e szavakkal: itt nincs egyes szám, itt többes szám van, volt egyes szám, de már többes szám van. Mindezt Ómafa érthette úgy is, hogy a kezdetek végétől már Sztupa és Troché volt, a kezdetek végéig meg volt Sztupa, és volt Troché. Érthette volna tisztán nyelvtani értelemben is, mint valami makacs lázadást, csakhogy ő az ilyesmit nem szerette, ezért lázadt fel. Most már elég, meséljetek inkább arról, hogy mi volt előtte. A kezdetek előtt. Mit csinált, hova ment Sztupa? S járt-e arra vagy másfelé Troché? Ki írta fel a falra, hogy itt jártam, s áll-e még az a fal? És el szokott-e menni ahhoz a falhoz az illető, hogy ellenőrizze, hogy megvan-e még az a felirat. Sztupa és Troché megesküdtek együtt és külön is, hogy nem, ők nem írtak fel magánközleményeket semmiféle falra, de még közérdekűeket sem. S tovább is mentek, falat sem festettek, hasonló szituációra csak olyanra emlékeznek – ugyancsak egyenként s külön –, hogy fehér krétával írnak fel valamit előbb fekete, később zöld iskolai táblákra. Alighanem azt, hogy 3+2=5 vagy valami ilyesmit, ki emlékszik már pontosan, viszont az kétségkívül szép volt, amikor a frissen lemosott, még nedves táblára lehetett írni, mert akkor bár először alig is látszott meg a kréta nyoma, ám ahogy a tábla együtt száradt a krétaporral, baromi szép, kontrasztos lett végül a jel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”