Interjú

„Majd elmegyünk farmernek”

Samantha Jayne és Arturo Perez Jr. filmrendezők

Film

Rendhagyó formában tért vissza a mozikba a Bajos csajok. A 2004-es vígjátékból még 2018-ban készült Broadway-musical, s abból forgatott most filmet a két rendező, akiknek ez a nagyjátékfilmes bemutatkozásuk. A rendezőpárost a klasszikussá lett eredeti moziról és a tinivígjáték-sablonokról is kérdeztük.

 

Magyar Narancs: Emlékeznek még a Bajos csajokkal kapcsolatos első élményükre?

Samantha Jayne: 14–15 éves lehettem, gimnáziumba jártam, és a barátaimmal néztük meg. Azonnal éreztem, hogy ez az én filmem. Egyszerűen annyira vicces volt! Megállás nélkül idéztük az osztálytársaimmal.

Arturo Perez Jr.: Hat évvel idősebb vagyok Samanthánál, szóval a filmet is kicsit érettebb korban láttam először. Már akkor feltűnt, hogy ez nem egy tipikus tinifilm. Aztán 2018-ban már rajongókként néztük meg a Broadway-musicalt, és remekül szórakoztunk.

Samantha Jayne: A nézőtéren ülő fiatal lányok pedig pont úgy reagáltak rá, mint annak idején én. Látszott, hogy egyszerűen odáig vannak ezért a sztoriért, ezekért a szereplőkért. Elképesztő, hogy egy húsz évvel ezelőtti mozi máig ilyen hatással van a nézőkre.

MN: A tinivígjátékok a 2000-es években élték a fénykorukat, a #metoo és a hasonló társadalmi mozgalmak miatt azonban mára a legtöbbjük idejétmúltnak és politikailag inkorrektnek számít. Talán csak két film élte túl a közízlés változását abból a korból: a Superbad – avagy miért ciki a szex? és a Bajos csajok. Mit gondolnak, miért?

Arturo Perez Jr.: Talán azért, mert mindkettő a középiskolás lét egy-egy nagyon jellemző részletével foglalkozik: az egyik az első szerelemmel, a másik a bullyinggal.

Samantha Jayne: Megpróbálni meghódítani a kiszemeltet, vagy épp életedben először megvenni egy üveg vodkát – ezek mind olyan dolgok a Superbadben, amire mindenki emlékszik, aki volt középiskolás. És ugyanez igaz a Bajos csajokra is: nincs olyan, aki ne vágyna arra, hogy elfogadják és befogadják.

Arturo Perez Jr.: Gyakorlatilag erről a két dologról szól a középiskola: arról, akibe belezúgtál és a barátaidról. Ez a két film pedig remekül és viccesen ábrázolja ezeket.

Samantha Jayne: Arról nem beszélve, hogy a Superbad egy hihetetlenül fiús sztori, a Bajos csajok pedig egy elképesztően lányos történet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.