Interjú

„Majd elmegyünk farmernek”

Samantha Jayne és Arturo Perez Jr. filmrendezők

Film

Rendhagyó formában tért vissza a mozikba a Bajos csajok. A 2004-es vígjátékból még 2018-ban készült Broadway-musical, s abból forgatott most filmet a két rendező, akiknek ez a nagyjátékfilmes bemutatkozásuk. A rendezőpárost a klasszikussá lett eredeti moziról és a tinivígjáték-sablonokról is kérdeztük.

 

Magyar Narancs: Emlékeznek még a Bajos csajokkal kapcsolatos első élményükre?

Samantha Jayne: 14–15 éves lehettem, gimnáziumba jártam, és a barátaimmal néztük meg. Azonnal éreztem, hogy ez az én filmem. Egyszerűen annyira vicces volt! Megállás nélkül idéztük az osztálytársaimmal.

Arturo Perez Jr.: Hat évvel idősebb vagyok Samanthánál, szóval a filmet is kicsit érettebb korban láttam először. Már akkor feltűnt, hogy ez nem egy tipikus tinifilm. Aztán 2018-ban már rajongókként néztük meg a Broadway-musicalt, és remekül szórakoztunk.

Samantha Jayne: A nézőtéren ülő fiatal lányok pedig pont úgy reagáltak rá, mint annak idején én. Látszott, hogy egyszerűen odáig vannak ezért a sztoriért, ezekért a szereplőkért. Elképesztő, hogy egy húsz évvel ezelőtti mozi máig ilyen hatással van a nézőkre.

MN: A tinivígjátékok a 2000-es években élték a fénykorukat, a #metoo és a hasonló társadalmi mozgalmak miatt azonban mára a legtöbbjük idejétmúltnak és politikailag inkorrektnek számít. Talán csak két film élte túl a közízlés változását abból a korból: a Superbad – avagy miért ciki a szex? és a Bajos csajok. Mit gondolnak, miért?

Arturo Perez Jr.: Talán azért, mert mindkettő a középiskolás lét egy-egy nagyon jellemző részletével foglalkozik: az egyik az első szerelemmel, a másik a bullyinggal.

Samantha Jayne: Megpróbálni meghódítani a kiszemeltet, vagy épp életedben először megvenni egy üveg vodkát – ezek mind olyan dolgok a Superbadben, amire mindenki emlékszik, aki volt középiskolás. És ugyanez igaz a Bajos csajokra is: nincs olyan, aki ne vágyna arra, hogy elfogadják és befogadják.

Arturo Perez Jr.: Gyakorlatilag erről a két dologról szól a középiskola: arról, akibe belezúgtál és a barátaidról. Ez a két film pedig remekül és viccesen ábrázolja ezeket.

Samantha Jayne: Arról nem beszélve, hogy a Superbad egy hihetetlenül fiús sztori, a Bajos csajok pedig egy elképesztően lányos történet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.