vaklárma

Szex és szélhámosok

Film

Ha megfogadjuk az okosok tanácsát, úgy élünk, hogy amikor lepereg előttünk életünk filmje, ne tudjuk eldönteni, hogy az akció- vagy felnőtt műfajú-e.

Ám mivel manapság a legkevésbé élni jut alkalmunk, és ennek fájdalmát megnövekedett kontentfogyasztással enyhítjük, van arra reális esély, hogy – Az emlékmás mintájára – élmények híján valódi filmek részletei pörögnek majd le sajátunkként az utolsó percekben. Ezért kell óriási gonddal szelektálnunk az elfogyasztott filmeket, mert ha eljön Joe Black és nekünk tényleg csak a Ha eljön Joe Black vagy (tekintve, hogy mit látunk legtöbbször) egy köptető reklámjának kockái villannak majd be, akkor irtó mérgesek leszünk magunkra.

Szerencsére az elkövetkezendő hetekben a kezünkre játszik a mozi- és streamingkínálat, amely bujasággal és bőséges szélhámosválasztékkal kecsegteti a virtuális világra adaptálódó elménket.

Itt van mindjárt az április 4-én mozikba kerülő, ígéretesnek hangzó Hogyan szexeljünk?, aminek hallatán már nyálaznánk is a ceruza hegyét – hogy feljegyezzük az útmutató tanácsait. Bár Molly Manning Walker első nagyjátékfilmje ez, így akár valóban szólhat erről is, de tekintve, hogy a Cannes-i Filmfesztiválon helyből díjat nyert, nagyobb az esély, hogy inkább azt mutatja majd meg, hogyan ne csináljuk. Ez esetben még indokoltabb a jegyzetelés. Három fiatal lány nekiindul, hogy életük legizgalmasabb nyarát éljék meg a görög tengerparton… mi baj történhet? Persze minden generáció sokat beszél a szexről (aki bármilyen puritánságot tulajdonít az eleinknek, annak jusson eszébe például a katonának is alkalmatlan Jancsika méretét problematizáló népdal), de generációszinten a Z az első, amelyik saját felelőssége irányából közelíti meg a témát, így nézve pedig a Hogyan szexeljünk? egy igen tanulságos darabnak ígérkezik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.