8. Verzió

Maraton-fiúcska

  • - kg -
  • 2011. november 3.

Film

A Gettómilliomos sokat tett azért, hogy az indiai slumvidékekről, a szeméttelepeken cseperedő gyerekemberekről képe legyen a művelt Nyugatnak. Kedves egy kép, nem vitás: a zenekar lankadatlan játszik, a nyomor mesébe illő, s ebben a mesében a legkisebb fiú minden alkalommal eléri a Happy End tartományba tartó vonatot.

A népmesei tartományba tart a brit Gemma Atwal dokumentumfilmjének hőse is, noha soha nem érkezik meg oda, s azt is nehéz eldönteni, ki is a valódi főszereplő. A gettóból származó kisfiú lenne, aki alig töltötte be a hármat, de máris, mint egy tömegeknek reményt adó kisebb istent, egy hihetetlen távokra képes maratoni futót ünnepli fél India? Vagy a lelkét is kifutó pöttöm maratonista mellett tornyosuló örökbefogadó-edző, aki oly magabiztosan nyilatkozik a kamerába, ha protezsáltja olimpiai jövőjéről, a felkészülést segítő alapítványi adományokról vagy a nyomornegyedek gyermekeinek megmentéséről van szó? És persze mindig arról van szó. Közben a gyerek bízva fut és futva bízik, mondja, amit a szájába adnak, s minél nagyobb a híre, annál többen tartanának igényt - főpolitikusok, főrendőrök és más főfők - egy közös fényképre. Szót kér és részesedést a politika, az alvilág és a kettő közös része, sokan pályáznak a gettómilliomosi posztra a kis futó feje fölött. Az edzői szándékok megkérdőjeleződnek, a gyermek jólétéről szóló aggodalmakban sokasodnak a fals hangok - ezek elkülönítése nem e doku kompetenciája, az majd a hollywoodi feldolgozásra marad, hogy e sokszereplős szomorú masszában rámutasson az ünneplendő jó és a megvetendő rossz szándékokra.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.