Interjú

„Mintha főszereplő lenne”

Sopsits Árpád filmrendező

Film

Hét éve mutatták be utolsó játékfilmjét, azóta csak pályázatokat adott be. Új filmje, a Mellékszereplők minimális költségvetésből készült, jelentős részét egy fotóstáborban rögzítették gyakorlásképp. Erről beszélgettünk.

 

Magyar Narancs: Hogyan indult a Mellékszereplők forgatása?

Sopsits Árpád: Már évek óta vezettem a FotóFalu nevű nyári táborban a filmes csapatot, a feladat általában az volt, hogy minden résztvevő a nulláról csináljon egy filmet. Mivel nagyon rövid idő állt rendelkezésre ehhez, pár évvel ezelőtt úgy döntöttem, hogy magam készítek egy filmet, a tábor lakói pedig a filmkészítés folyamatában vesznek majd részt. Hívtam színészeket, két fiatal operatőrt, és az lett a „tananyag”, hogy a résztvevők valódi filmes tapasztalatokat szerezzenek. Így született egy 36 perces anyag, de úgy éreztük, hogy több van benne.

MN: Már akkor kész forgatókönyvvel dolgoztak?

SÁ: Valamennyire. Írtam vázlatokat, de nem volt teljesen kidolgozva. Ez a munka abban is kivételes volt, hogy együtt született szinte minden. Persze korábbi elképzeléseim is megvalósultak, például úgy választottam ki a színészeket, Farkas Franciskát, Dömök Edinát és Jászberényi Gábort, hogy tudtam róluk, hogy egy adott helyzetben jól tudnak rögtönözni is.

MN: A FotóFalu után hogyan folytatták?

SÁ: Megmutattam az anyagot Maruszki Balázsnak, és onnantól kezdve közösen folytattuk a forgatókönyv kidolgozását. Végül a kész forgatókönyvet egyedi pályázatként nyújtottam be még 2019-ben, és miután megítéltek rá 32,8 millió forintot, azzal indultunk neki. Más forrásokból sikerült még úgy 20 milliót szerezni, vagy­is ennyire minimális összegből forgattuk le a teljes filmet. Ezt azért fontos elmondani, mert nem valamiféle rendezői önkény nyomán lettem én a film producere, forgatókönyvírója és zeneszerzője, hanem pénzügyi okokból is. Az egyik szerepet is én játszom.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.