Moziünnep - Depardieu sem áll be mozijegyet kezelni - Didier Dutour szervező

Film

Idén harmadszor van országos Moziünnep. A négynapos dzsembori eredetéről és helyi sajátosságairól a rendezvény magyarországi meghonosítóját kérdeztük.
Idén harmadszor van országos Moziünnep. A négynapos dzsembori eredetéről és helyi sajátosságairól a rendezvény magyarországi meghonosítóját kérdeztük.

Magyar Narancs: Francia mintára hoztátok létre a Moziünnepet. Mi hívta életre a rendezvényt Franciaországban?

Didier Dutour: 1985-ben, a kereskedelmi tévécsatornák megjelenésekor indult útjára a francia Moziünnep. A mozi nálunk nemzeti ügynek számít, s mivel félő volt, hogy az újonnan alakult tévécsatornák elszipkázzák a mozinézőket, a kultuszminiszter a mozisokkal és a forgalmazókkal szövetkezve úgy döntött, hogy tenni kell valamit. Végül egy olyan rendezvény mellett döntöttek, melynek elsődleges célja a moziba járás élményének népszerűsítése volt. Az eredetileg egynapos program az évek során kinőtte magát, így aztán amikor úgy határoztunk, hogy megrendezzük a magyar megfelelőjét, már a kezdetektől többnapos, nagyobb szabású rendezvényben gondolkodtunk.

MN: Mit változtattatok a francia mintán?

DD: Az alapkoncepció nem változott, szerettük volna azonban, hogy ne csak a felére-harmadára csökkentett jegyár jelentse az egyedüli attrakciót, ezért arra törekedtünk, hogy legalább e néhány nap erejéig aktivizáljuk a filmes közéletet. És nemcsak a szigorúan vett szakmát, a filmkészítőket, a színészeket és a kritikusokat vontuk be a programokba, hanem más területek sztárjait és szakembereit is. Ebben a kisebb moziktól a multiplexekig mindenki partner volt. Al Gore filmje, a globális felmelegedést tárgyaló Kellemetlen igazság után például az Energiaklub képviselői vesznek részt egy beszélgetésen. A francia rendezvényhez nem kapcsolódnak ilyen jellegű programok, és Depardieu sem áll be mozijegyet kezelni, azaz a magyar látogatókkal szemben a francia közönség nem találkozhat a saját sztárjaival. Az ottani programokra inkább az jellemző, hogy a mozisok aktívan közreműködnek a filmek kiválasztásában. Elsősorban persze a kisebb, művészfilmekre specializálódott mozik ilyenek, mint a magyar ART-mozikhoz hasonló Art&Essai hálózat tagjai, vagy a Pécshez hasonló egyetemi városok mozijai.

MN: Az idei kínálatból hiányoznak a nagy hollywoodi stúdiók premierfilmjei. Miért?

DD: A helyzet e tekintetben évről évre változik. A nagy hollywoodi stúdiók magyarországi képviselőinek, bármennyire szeretnének is premierfilmekkel, illetve premier előtti vetítésekkel részt venni az akcióban, sokkal jobban meg van kötve a kezük, mint a független forgalmazóknak. Franciaországban más a helyzet, ott valamennyi filmre érvényes ilyenkor a kedvezmény, megjegyzem azonban, hogy nem látok tendenciát a dologban, remélhetőleg jövőre, a tavalyihoz hasonlóan, ismét több ilyen filmünk lesz. Idén a magyar vonal erős, érdekes módon azonban a hazai filmek producereivel néha éppen olyan nehéz megegyezni, mint a hollywoodi stúdiókkal. Vannak, akik féltik a filmjüket, attól tartanak, hogy ha bemutatják a Moziünnepen, kevesebbet fognak profitálni belőle, mint ha a rendezvényen kívül kerülne a mozikba. A francia példák ennek épp az ellenkezőjét bizonyítják. A rendezvényen való bemutatkozás persze elsősorban a pályakezdő alkotókat segíti. A francia programnak minden évben megvannak a maga nagy felfedezettjei: Thomas Gilou filmje, a Tutira kamuzunk például a Moziünnepnek köszönhette a sikerét.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.