DVD

Cinikus, mint a bűn - Brad Pitt gengszterkedik

  • - kg -
  • 2013. április 19.

Film

Két bérgyilkos beszélget egymással: James Gandolfini az egyik, Brad Pitt a másik. Gandolfini küszöbön álló válásáról nyomja a sódert egy érző férfiember rezignáltságával, és azzal az életbölcsességgel, mely felhatalmazza az embert, hogy a társadalmi elvárásokkal dacolva borravaló nélkül engedje útjára az ágyából kikászálódott kurvát. S bár a melót Gandolfini sanyarú helyzetére való tekintettel visszamondja (és nem is tér vissza a Pitt köré épített történetbe), oly jó étvággyal hajtja le a sörét, hogy azt Szindbád is megirigyelhetné. Hál' istennek, velős csont nem kerül az asztalra, meg aztán nem is lenne tanácsos Krúdyt ebbe a társaságba belerángatni, mely csak úgy hemzseg az olyan filmes alakoktól, akiket minden hosszan elnyújtott maffiatársalgás alkalmával kínos kötelességünk felidézni.


 

Nagyjából ugyanaz a baj George V. Higgins Cogan's Trade című regényének (1974-ben került a boltokba) feldolgozásával, mint a John Carter-történetek tavalyi adaptációjával: mire hivatalosan is megfilmesítették őket, mások már nem hivatalosan rég lenyúlták az örökség értékesebb tételeit: a maffia megeredt nyelvű kisegzisztenciáit, az ölés mesterségének mindennapos nyűgeit és így tovább - filmcímek a szerkesztőségben. De mert kell valami, ami még sosem volt, és a vámpírok műfajidegenek, miközben kicsiben megy a gengszterkedés, a háttérből Obama és McCain választási szótépése folyik, Pitt pedig a végén mint az alvilág Taki bácsija, csak arcunkba mondja a bebiflázott lényeget: "America isn't a country; it's a business." Mondhatott volna Hollywoodot is.

Ölni kíméletesen; forgalmazza a Pro Video

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.