A mérsékelten sikeres liberális író (Christian Clavier) igencsak meglepődik, amikor egy kilencfős roma család bekéredzkedik a tisztes polgári életet élő családja kertjébe. Emiatt persze csak magát okolhatja, hiszen legújabb, menekültbarát könyvét reklámozva egy televíziós vitaműsorban fennhangon jelentette ki: otthonában tárt karokkal vár minden rászorulót. Az írói siker érdekében a szavakat tettek követik, a romák pillanatok alatt megtalálják slampos lakókocsijuk és malacuk helyét a tökéletesen gondozott kert közepén. A helyzetkomikum adott, kezdődhet a vígjáték!
Öntörvényű romák – semmiképpen sem cigányok! – és képmutató francia értelmiségiek próbálnak összecsiszolódni több-kevesebb sikerrel, de az eredmény sajna még csak nem is szórakoztató. A szándékosan túlírt, elnagyolt figurákkal ugyanis nem történik tulajdonképpen semmi, viszont egytől egyig szerfelett ellenszenvesek is. Nem tudunk odaállni senki mellé, nem tudunk nevetni senkin, minden bántóan ismerős már.
Akárcsak egy rendes szatíránál, a polkorrektséget itt is elfelejthetjük, a romák lopnak, hazudnak, koszosak és rágcsálókat esznek, a baloldali értelmiség indiai rabszolgát tart, és félelmében elrejti értékeit a vendégek elől, a szélsőjobbot képviselő ellenfél pedig valamiért homoszexuális. Philippe de Chauveron rendező könnyed társadalomkritikát szeretne mutatni, de az általánosításokon és a közhelyes ábrázoláson nem jut túl, így nem is igazán sikerül meggörbíteni a tükröt. A filmet még Christian Clavier játéka sem tudja megmenteni.
Forgalmazza a Cinetel
