Szemrevaló

Stefan Zweig – Búcsú Európától

  • - barotányi -
  • 2016. október 15.

Film

Az életrajzi adatok ismertek: Stefan Zweig, korának egyik legismertebb osztrák születésű írója életé­nek utolsó nyolc évét emigrációban töltötte, távol a náci uralom alá került országoktól. Maria Schrader filmje e kényszerű odüsszeia állomásait veszi végig kíméletlen alapossággal és részletességgel, mellőzve az életrajzi filmek szokásos impresszionizmusát. Családi párbeszédeket, nyilvános diskurzusokat, apró epizódokat választ ki Zweig tengerentúli életéből és e látszólag redundáns részletekben gazdag életképeket a fókuszba állítva, lassú, de megfontolt ritmusban pergeti le a múlt század első felének egyik példátlanul népszerű, de otthon származása miatt megtagadott írófejedelmének utolsó éveit. Zweig számára az emigráció sem hoz gyógy­írt: Brazília lenyűgözi, de képtelen szabadulni az emlékektől vagy megbirkózni a szeretett Európa pusztulása miatt érzett gyászával és a jövőtől való félelmével. Teher, ha szólni kell – még ha kitaszítottként is – a hazája ellen, reménytelen pacifistaként nem tud lelkesedni a háborúért és élete utolsó hónapjaiban mind mélyebb kétségbeesésbe zuhan – fiatal, súlyosan asztmás második feleségével 1942 februárjában követnek el öngyilkosságot, a német telepesek által alapított brazíliai Petrópolisban. Schrader Zweig-filmjéhez igazán remek színészeket választott: Josef Hader virtuóz módon formálja meg a szenvedő alkotót, első feleségének szerepében pedig az utóbbi években ismét örvendetesen aktív Barbara Sukowát köszönthetjük. Meglehet, e film nem éppen a virtuóz vizualitása miatt lesz emlékezetes, de azért akad néhány szépen megkomponált beállítása is. És ne felejtsük azt se, hogy egyik jelenetében hangzik el minden idők egyik legbetegebb Johann Strauss-feldolgozása.

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.