tévésmaci

Szamár a lejtőn

  • tévésmaci
  • 2023. december 6.

Film

Amikor Sztupa és Troché előretörtek a hóban, pörgött kezükben a gyalásó, mint rotor.

Haladtak szakadatlan, nem állította meg őket sem hideg, sem meleg. A hideg ugyebár odakinn dolgozott, mert ahol hó van, ott lesz valahol hideg is, aki bár láthatatlan, mégis észreveszi rögtön ember, állat egyaránt. A bújócskában is mindig őt találják meg először, csak furcsa tavaszi és őszi napokon lehet némi esélye, amikor a költő kiáll a ház elé, vakarózik az ámbituson, megpödri a kabátján a gombot, s azt mondja, néd’ má’, a hideg bújócskázik a meleggel, de eső legalább nem lesz. S tényleg, látjuk is magunk előtt, de azért főként ő látja, a költő, hogy a hideg meghúzza magát a fészer sarkánál, a meleg meg áll a hátsó udvar közepén, forgolódik nagy tanácstalan pofával, hová bújtál, hová bújtál? Így játszik a két láthatatlan, mígnem a hideg elunva az idegtépő várakozást, kivág a fészer mögül, inaszakadtából rohan az apacsfal felé, a meleg meg még fordul egyet, de már felmérte, hogy nincs túl sok esélye. Azért neki­iramodik ő is, hátha a hideg elbízza magát, és kienged a végén, s akkor jobb benyúlással talán ipiapacs. Urbánus költő esetében mindez lakótelepi környezetben realizálódik, vagy még inkább a vároldal gesztenyéi alatt, s annak ugyancsak megvan a maga szépsége. Szóval a hideg kintről mart Troché fedetlenül maradt testrészeibe, vagyis az orcájába egyes-egyedül, Sztupa viszont soha semmit nem bízott a véletlenre, csak a szeme villogott, meg a keze alatt a gyalásón a napfény, mely a pergő hószemcséket is apró gyémántokká változtatta. De belül! Ott volt a nagy meleg, a százkilós vasutas bunda alatt! Szemre cudar sötétkék posztó, de alatta akolnyi néhai bárány lelke. Az alatt folyik ám a víz, egyenesen szakad, csorog le a nyaktól a gerincen, be a gatyába, pláne, ha erősen mozgérozik az ember. De Sztupának a száz kiló sem száz kiló, ha előre kell törni a hóban, de még csak nem is kilencvenkilenc, hanem semmi az inkább. Trochénak ellenben módszere volt. Sztupát vigye csak az akarat, gondolta, az én módszeremet nem ismeri senki, de ha előre kell törni a hóban, és itt most semmi kétség, török én, törjön utánam bárki a hóban, ha bír, de a módszeremet nem lesheti el senki, busman fejem széfjében hét pecsét alatt lakik az, s őrzi hét véres fogú cerberus. Így tört előre Sztupa és Troché a hóban, pörgött a kezükben mint rotor a gyalásó, szikrát hányt a gyémánthó, s amikor megpihentek, versenyeztek, ki tud szebb sötét sárga W-t vizelni a szűzfehér hóba.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.