Szent György lelövi a sárkányt

  • 2011. december 21.

Film

Vajon miért van az, hogy az emberi létezésről - születésről, szerelemről, halálról -, annak hétköznapi vagy épp transzcendens aspektusairól az egyszerűen kivitelezett, mértéktartó filmek képesek a legtöbbet elmondani, míg a pénzügyi áldozatot nem kímélő, pazar kiállítású, történetük hátteréül gyakran világtörténelminek nevezett folyamatokat megjelenítő mozgóképek esetében a csüggedő néző leginkább érdektelen, unalmas és közhelyes állításokat kénytelen befogadni?

Srdan Dragojevic filmje a két Balkán- és az első világháborút rajzolja fel egy amúgy nem nagyon eredeti szerelmiháromszög-történet hátteréül. Hősei: két katona bajtárs és közös szerelmük, aki előbb az egyik menyasszonya, majd a másik felesége, aztán ismét az egyik szeretője lesz. Aztán valamennyien a fronton találják magukat, körülöttük hullák és pusztulás, az asszony egyszerre veszíti el mindkét férfit az életéből, ám már várandós egy harmadikkal...

 

És közben első osztályúan kivitelezett kamera- és statisztériamozgatás, hiteles és gazdag tárgyi világ, tökéletes környezetfestés, a legkisebb mellékszereplőnek is biztosított ária, Herzoghoz vagy Coppolához méltó kiállítás. Csak éppen a képiség nem jelent egyúttal képességet is. Képességet összefüggések láttatására, a néző felismerésekhez segítésére. Itt a magánügy bizony magánügy marad, a háború meg háború. Talán azért is kell annyiszor a sosem létezett védőszentet emlegetni, hátha majd eszünkbe jut róla valami képzettársítás, amit maga a film nem tudott létrehozni.

 

Az Anjou Lafayette bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.