Láttam s hallottam már korosztályom legjobbjait összefogván az alacsonyabb korú népességgel, amint együtt bömbölték, hogy They're two they're four they're six they're eight / Shuting trucks and hauling freight / red and green and brown and blue / they're the really useful crew... és így tovább, még hosszan. Majd valaki az említettek közül még azt is hozzátette, hogy Mesélő: Csankó Zoltán. Most szerintem bajba kerültek kicsit, ha nem is azért, mert a viszonylag fapados kiadványnak köszönhetően lecsúsztak arról a lehetőségről, amiben a mesélő Pierce Brosnan. Ez éppen jól is jöhet, az meg pláne, hogy megint lehet karaokizni, nem is egyszer. Akkor mi nem tetszik?
Tulajdonképpen minden tetszik, csakhogy a derék tiszteletes, Wilbert Awdry meséi is ugyanúgy jártak, mint megannyi tévében megszeretett kisded rémalak: kicsit nagy rájuk a moziban kiszabott kabát, kicsit hosszú lett nekik a pont egyórás időtáv. Annál is inkább, mert most sincs többről szó, mint az alapséma bőszen kalandosított változatáról. Miszerint fogjunk egy közismert rossz tulajdonságot, szabadítsuk rá szegény kis kék mozdonyunkra, majd a jóságos környezetnek, a hasznos barátoknak s a természetes gyerekmozdonyi vagy mozdonygyereki fejlődésnek hála, növesszük is ki belőle. Eúttal a kisebbségi komplexus elsőszülöttje, a féltékenység játssza a rosszfiú szerepét, hiszen az igazi szereplők közt csak csupa édes pofa lép színre, James, Percy, Gordon, Emily és a többiek, de még a Kövér Ellenőr is cukorfalat. Egy órában mindez akárhány kalanddal is csekélység.
Forgalmazza a Kilátó Kiadó