Film

Vijay és én

  • TPP
  • 2014.04.20 13:03

Film

Ahogy mindenki a legjobbat akarja megvalósítani és megélni, úgy Will, a negyvenéves színész is Romeo akart lenni valaha, meg Hamlet.

Ám ahogy szinte mindenkinek, úgy Willnek, az izzasztó nyúljelmezben egy kretén mesesorozat főhülyéjeként bohóckodni kénytelen komikusnak is azzal kell szembenéznie, hogy tökéletesen és véglegesen elcseszte. Az egészet. Az életet magát.

De, mert filmben vagyunk, jóféle kortárs vígjátékban, amit nem alacsony IQ-jú fogyasztókra specializálódott hollywoodi profik, hanem Goldonin, Moliére-en, sőt Molnár Ferencen iskolázott szerzők írtak - köztük az egyre jobb komédiákat produkáló rendezővel, Sam Garbarskival (A Rashevski-tangó, Irina Palm) -, ezért itt igenis van még egy esély. Egy ellopott, majd balesetben szénné égett autó kell csak hozzá, s a halottnak vélt színész, az elnyűtt lúzer új életre kelhet méltóságteljes megjelenésű, egzotikus, férfiasan vonzó szikh bankárként. Mint Vijay szembesül azzal, hogy valójában ki is volt ez a Will - korábbi önmaga - a környezete számára. A kép nem hízelgő. De most, Vijayként lenyűgözheti a Willt lenéző korábbi barátokat, s újra meghódíthatja saját özvegyét.

A könnyed mókázás nyugtalanító kérdéseket vet fel. Szerep és ún. realitás felcserélődik, de tükrözi is egymást. Vijay azokat az energiákat mozgatja, amelyeket nem használt, sőt el is nyomott az a személy, akit korábban környezete Willként fogadott el. Az élet maga is szerepjátéknak mutatja magát. De csakugyan valaki mássá kell-e változnunk ahhoz, hogy újra szeretni tudjuk szeretteinket, és elnyerjük a szeretetüket?

Forgalmazza a Cirko Film - Másképp Alapítvány

Neked ajánljuk