Vörös kesztyűk

  • 2012. december 1.

Film

A szászokat sikerült csaknem teljesen elüldözni Erdélyből a kommunizmus évei alatt. Jórészt azokkal az eszközökkel - az értelmiség "megfordítása", megfélemlítése vagy fizikai megsemmisítése -, amelyeket Radu Gabrea valós történeten, Eginald Schlattner önéletrajzi regényén alapuló filmjében láthatunk. (A rendező korábbi munkája, A lefejezett kakas is egy Schlattner-regény megfilmesítése.)

Az író alteregója, az eleve labilis idegzetű Felix Goldschmidt hithű kommunistaként is a Securitate börtönébe kerül a magyar '56-ot követő években. Ott előbb elveszíti a baloldali eszmékbe vetett hitét, majd - az agymosás és az elhatalmasodó kényszerképzetei hatására - nemcsak visszanyeri, de meg is erősödik benne. A nevezetes 1959-es íróperben - részben mint igazi fanatikus, részben, hogy testvére életét mentse - egykori barátai, a kommunista rendszer ellen szervezkedő szász értelmiség krémje ellen vall.

Raboskodásának, lelki összeomlásának története egyszerre lehetne a kommunizmus áldozataiért és a hazájukból gyalázatos módon kiebrudaltakért mondott rekviem - egy értő direktor kezében. Ám Gabrea jóllakott óvodásra emlékeztető meggyötört rabja agyonvilágított papírmasé díszletek közt szerencsétlenkedik, ahol még a kedvetlenül poroszkáló patkányok is csak annyira félelmetesek, mint egy plüssmackó. A fellépő színészek pedig színpadiasan deklamálnak. A rendező kínosan direkt és sablonos dramaturgiai fogásokkal, rémes flashbackekkel rágja szájba az amúgy sem kibogozhatatlanul komplikált üzenetet. És a pátoszt is bővebben méri a kelleténél.

Forgalmazza az Anjou Lafayette

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.