Film

Zárt világ

René Féret: Nannerl, Mozart nővére

  • 2012. június 30.

Film

Két önmagában is népszerű zsáner kerül egymással viszonyba itt. Az egyik híres emberek elképzelt magánéletével, a másik feminista tartalmak múltba vetítésével igyekszik üzenni a mának. Ezúttal Mozart feledés homályába merült nővére köré kerekít szomorú mesét a Féret család:

az író-rendező René Féret két kamasz lánya (Marie és Lisa) játssza a főszerepeket a társproduceri teendőket is ellátó feleség (Fabienne) által vágott műben, amely szintén családi környezetből indít: Mozarték európai turnén. Ambiciózus apa, tűrni jól megtanult anya és a húzónév: Wolfi, a már kamaszodó, de még gyermekként menedzselt zseni. Az ő ragyogását hivatott szolgálni a család minden tagja - nem csupán becsvágyból, de jól felfogott érdekből is: az arisztokraták, sőt királyok támogatása szépen hoz a konyhára. Örökös mellékszereplő ebben a luxushakniban az éppen nővé érő Maria Anna, az idősebbik Mozart gyerek, aki mindig Nannerl marad, az utókor számára is csak becenevén létezik. Még csak nem is másodhegedűs öccse mögött, hiszen a zeneszerzés mellett a vonós hangszertől is eltiltja a családi brandet csodagyerek fia köré építő apa. Lányának csak a csembalót és az - éterien tiszta, mégis izzó - éneket engedélyezi. Holott a nővér adottságai nemcsak összemérhetők a híres öcsi adottságaival, de tán még meg is haladnák azt.

És ugyanazon társadalmi konvenciók, amelyek meghiúsítják egy tehetséges női komponista kibontakozását, kárhoztatnak a világból való kizáratásra akár egy királylányt is. Nannerlével párhuzamos sors bontakozik ki ugyanis XV. Lajos örökre apácazárdába száműzött lányainak történetében, különös tekintettel a Nannerlt mintegy véletlenül barátnőjének fogadó Lujzára. Az életfogytig tartó felügyeletre ítélt királykisasszony a maga 12 évével is érettebb személyiségnek mutatkozik, mint trónörökös (bár a trónra utóbb mégsem kerülő) bátyja.

A film nem kevésbé fikció, mint az ugyancsak Mozarthoz köthető Amadeus, s nem kevésbé érvényes állításokat fogalmaz meg, mint Peter Schaffer drámája, illetve Milos Forman filmje. Azok sem Mozart személyéről szóltak, hanem magának a tehetségnek, sőt a művészetnek a mibenlétéről. A Féret-film sem az életrajzi adatok helytálló volta felől nézvést tárul fel. Az évezredes női elnyomattatásról van itt szó, egészen halkan, mégis szenvedéllyel. Szerető apák és férjek hajtják rabságba családjuk nő tagjait. Nemcsak azt nem látják - a kor női sem! -, micsoda képtelenség a férfiúi felsőbbrendűség olykor még vallási köntösbe is bújtatott érvekkel alátámasztott képzete, s az egész világ eszerinti berendezése, de azt sem, hogy ez a fajta felosztás magát az élni a teremtés koronájaként kényszerülő férfinemet is megfosztja szabadságától. Nannerl, ha átlátja is mindezt, küzdeni nem képes ellene.

Finom kis munka René Féret és női hozzátartozóinak filmje. Egy egész, a féregtől az Atyaúristenig a duális gondolkozásra felépített, ezért elviselhetetlenül szorosra zárt világot tapasztalhatunk meg a kényelmetlen ruhákban-parókákban előadott, gyertyafényben derengő szállásokon és hatalmas kastélyokban zajló, mégis szűkös életterekben játszódó történetben.

Az Anjou Lafayette bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.