chili&vanília

A hét színe: zöld

Gasztro

Medvehagymás töltött csirke, parmezános zöldborsókrémmel

A piacok lassan beindulnak, mindjárt itt a spárga- és az eperszezon, de addig is van már mibe kapaszkodni: friss, zsenge spenót, újhagyma, medvehagyma, mángold, sokféle saláta zöldellik a standokon, a zöld hullám néha megtörik egy-egy csokor piros retekkel. Itt a helye megjegyezni, hogy a sok zöld szárat, levelet (például a reteklevelet és az újhagyma szárát) nem tanácsos kidobni, nemcsak azért, mert ezzel a pazarlást is elkerüljük, hanem azért is, mert nagyszerű tavaszi kiegészítőket készíthetünk belőlük, úgymint zöld olajat, pesztót, szójaszószos minisalátákat.

Zöldek ide, zöldek oda, azért a legtöbb családban a saláták, könnyű pürék mellé a hús­ételekre is van érdeklődés. Hétvégi családi ebédekre ajánlom az alábbi, klasszikus töltött csirkét, amelynél a hagyományos tölteléket medvehagymával ízesítjük, mellé pedig fűzöld borsópüré jár. A töltött csirkéről mint műfajról, hajlamosak vagyunk megfeledkezni, pedig dekadens egy étel – pirult, ropogós csirkecomb, a bőr kisülő zsírját magába szívja a puha, zsemlés töltelék (nem is beszélve mondjuk egy zöld fűszeres vajjal töltött kijevi csirkéről, vagy Bíró Lajos séf szuperhedonista kacsamájjal töltött sült csirkéjéről). Ha maradna a zöldborsópüréből, másnap hígíthatjuk alaplével, főzhetünk bele még borsót és pici nokedliket egy-egy tányér leves erejéig.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.