étel, hordó

Apostolok

  • ételhordó
  • 2018. január 14.

Gasztro

A pesti éttermek között nehezen találunk olyat, amelyről elmondhatnánk, hogy nevét és küllemét megőrizve vészelte át az elmúlt évszázadot. Van persze néhány nagy becsben tartott hely, amelyet szinte múzeumként emlegetnek – például a Gundel (1910) vagy a Mátyás Pince (1904) –, de a több mint 100 éves „átlagos” vendéglő ritka madár, igaz, két világháború, két forradalom, több rendszerváltás és államosítás után ez azért annyira nem meglepő.

Az már sokkal inkább, hogy e ritka kivételek közé tartozik a Kígyó utca 4–6. alatt található Apostolok, amely még az 1950-es éveket is ezzel a névvel élte túl. A helyet 1903-ban nyitották meg, tíz év múlva építették át, majd 1929-ben bővítették, de azóta sem sokat változott: a vidámparki elvarázsolt kastélyra emlékeztető, ám minőségi anyagokból felhúzott gótikus, „műemlék jellegű” enteriőrje most is megcsodálható, igaz, mára trendi bárpulttal dobták fel, a falon pedig plazmatévén nézegethetjük az itt készülő ételek fotóit.

Amikor majdnem tíz évvel ezelőtt itt jártunk (Étel, hordó, 2008. március 3.), még nem voltak efféle „technikai vívmányok”, ám vendég sem nagyon. Nem tudjuk, mikor fordult a kocka, de kétségtelenül fordult.
A 2008-as kriptahangulatot a turistacsalogatás paneljei­vel próbálják eltakarni: december dacára üzemel a terasz, a bejáratnál pedig nemcsak ételfotós installáció van, de étlappal hadonászó élőerő is.

Odabent kedves angol szavakkal kísérnek asztalunkhoz, ami felér egy gyomrossal, hiszen ettől kezdve leginkább a lehúzás mértékét próbáljuk megsaccolni. Kissé megkönnyebbülünk, amikor látjuk, hogy az étlapon árakat is feltüntettek, de még ennél is nagyobb meglepetés, hogy az ún. St. Johanus halászlé (1490 Ft) több mint vállalható. Gyanús ugyan, hogy a felszolgáló külön felhívja a figyelmünket az „erőspistára”, de higgyék el, nélküle is átlagon felüli a minibogrács tartalma.
A bécsi szelettel (3490 Ft) sem kell birkózni; kellemesen karcsú, cseppet sem rágós, és a panírt sem rontották el. A sült krumpli ugyancsak a helyén van, de a zöldköret íztelen, kivált a paradicsom. A legnagyobb dobás egyértelműen a rozé kacsamell édesburgonya-pürével (3490 Ft), ami bármelyik erre szakosodott „bistróban” is elmenne, nemcsak az elkészítés módját illetően, de megjelenésében is.

És még a Gundel-palacsintát (1290 Ft) sem tudták elrontani!

Figyelmébe ajánljuk