chili&vanília

Az első medvék

Gasztro

Fehérbab-krémleves friss medvehagymapesztóval

Fontos kora tavaszi mérföldkőhöz érkeztünk: megérkeztek az első medvehagymák! Minden más még igencsak odébb van, egyelőre ezzel kell megelégedni, használjuk ki a néhány hetes szezont minél változatosabban! Következzen tehát a szokásos, márciusi ötletgyűjtemény, hogy legyen miből inspirálódni. A nyitófogás minden évben a tejes-vajas krumplipüré, amelybe még forrón keverjük, így a hőtől összeesik, és már át is járja a pürét a kellemes, fokhagymás aroma. Rántott csirkéhez pazar! Aztán következhetnek a krémek: kiváló tojáskrémben, körözöttben, túrókrémben, hummuszban, pástétomokban, saksukában, quiche-ben, tojáslepényben. Palacsintatésztába, galuskába, sztrapacskába, tésztás ételekbe, tócsnikba sok konyhában belekerül. Jöhetnek a kevésbé megszokott felhasználási módok: főzelékeknek kellemes, finom fokhagymás tónust ad, például krumpli-, finom-, karalábé- vagy spenótfőzelékben, esetleg zöldborsófőzelék mártásába turmixolva. Medvehagymás fasírt, húsgombóc, töltött csirke – ezeknek is nagyon jól áll. Minden ázsiai fogásban bátran kiválthatjuk vele a spenótot (wokos ételek, pirított tészták, curryk, kimchik). Szép, zöld fűszervajat is készíthetünk belőle, amelyet aztán steakre, sültekre, grillezett zöldségre, héjában sült burgonyára olvaszthatunk. Házi medvehagymapesztót is érdemes ilyenkor tartani a hűtőben, rengeteg ételt feldobhat, például az alább ajánlott fehérbab-krémlevest.

Talán meglepő, de a levest az eredeti Jókai-bableves ihlette. A közismerten gourmet Jókairól számtalan történet és írás született. Nyáry Krisztián Így ettek ők – magyar írók és ételeik kötete és Vinkó József Szellem a fazékból – írói fogások című gyűjteménye is bemutatja Jókai kulináris történetét. Abban mindenki egyetért, hogy szeretett levesét manapság valószínűleg fel sem ismerné. Abban ugyanis eredetileg sem csülök, sem csipetke, de zöldség sem volt. Kizárólag bab és malacköröm, s hosszan főzték kocsonyássá. Vinkó József tárcájában pedig egy nagyon érdekes részlet is megbújik: Jókay Jolán, Jókai unokahúga meséli el, hogy eredetileg nem a levest, hanem a régi fajtájú, apró, fehér, gömbölyű babot nevezték Jókay-babnak. Az eredeti, fehér, minimalista változat kiváló, persze jó fehér bab kell hozzá. Másnap pedig, a malacköröm nélkül, teljesen krémesre lehet pürésíteni. Hogy Jókai idejében ismerték-e a medvehagymát, az kérdés, a levesével összepárosítva azonban kiváló!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.