chili&vanília

Fanyar, fenséges, szilvás

  • chili&vanília
  • 2013. október 5.

Gasztro

Ha megkérdezünk külföldieket, hogy számukra melyek a magyar konyha legfurcsább fogásai, többnyire két étel végez a dobogó első két helyén: az édes - diós, mákos stb. - tészták és a gyümölcslevesek.

A többség számára teljesen idegen a sűrű, édes, tejfölös, liszttel habart leves, amelyet inkább desszertként tudnak értelmezni. A hazai csúcsgasztronómia is igyekszik korszerűsíteni ezt a műfajt. Legutóbb például fűszeres, savanykás sárgabarackkrém-levessel találkoztam az egyik tehetséges séf konyháján, benne érett, sós kecskesajtkrémfalatok lapultak, parádés volt. Vagy ott vannak az egyre népszerűbb levesbárok, az egyik legelsőnek és egyben legizgalmasabbnak a fiatal, rátermett szakácsai rendszeresen különlegességekkel állnak elő, a szederleves náluk kakukkfűvel készül, a szilvából pedig "szilvásgombócleves": fahéjas szilvakrémleves tejjel, tejszínnel dúsítva, amelybe nudlit vagy gnocchit főznek, a tetejére pedig pirított zsemlemorzsát szórnak. Ez a leves volt az ihletadója az én szilvalevesemnek: őszies hangulatú, fenséges, a friss rozmaring teszi különlegessé. Tejtermék és liszt egyáltalán nincs benne, a megszokott gyümölcsleveseinktől így igencsak eltér, de bátran próbálják ki, pompás! A leves maga fanyar, lágy és krémes, kell hozzá a sós, ropogós morzsa, ami ezt ellensúlyozza. Talán úgy a legfinomabb, ha a leves hideg, a morzsa pedig forró, de azon kevés gyümölcslevesek egyike, amely forrón is megállja a helyét.

false

Rozmaringos szilvakrémleves sós mandulás morzsával

Hozzávalók (4 kis adag)

50 dkg szilva

8 dl víz

10 dkg finomítatlan nádcukor

1 citrom leve

1 nagy ág friss rozmaring

2 evőkanál étkezési keményítő

A morzsához:

4 evőkanál olívaolaj

5 dkg mandula, durvára vágva

5 dkg házi kenyérmorzsa

(vagy készen kapható panko)

1 ág friss rozmaring, egészen

finomra aprítva

nagy csipet durva szemű só

A szilvát kimagozzuk, és nagyobb darabokra kockázzuk. Egy lábasban feltesz-szük főni 8 dl vízzel, a nádcukorral (helyette használhatunk nyírfacukrot is), a citromlével, a rozmaringággal és a sóval. A citrom, cukor és a víz pontos mennyisége némileg módosulhat a szilva fajtájától, érettségétől és ízétől függően. Kb. 10 perc alatt teljesen puhára főzzük. A rozmaringot eltávolítjuk. Turmixgépbe tesszük, a levéből félreteszünk kb. 1 dl-nyit a keményítő kikeveréséhez. Teljesen simára pürésítjük. Visszaöntjük a lábasba. Az étkezési keményítőt egy kis tálban csomómentesre keverjük a félretett főzőlével, majd a leveshez öntjük, habverővel egyenletesen elkeverjük. Pár percig főzzük, amíg selymesre sűrűsödik, de ne forraljuk. Elkészítjük a sós mandulás morzsát: serpenyőben felmelegítjük az olajat, hozzáadjuk a durvára vágott mandulát és a kenyérmorzsát (a pankomorzsa a legkényelmesebb, ez készen kapható). Aranyszínűre, ropogósra pirítjuk, levesszük a tűzről. Hozzákeverjük a finomra aprított rozmaringot és a durva szemű sót, összeforgatjuk. A levesre kanalazzuk a morzsát.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Neked ajánljuk