chili&vanília

Piros, sárga, zöld

Gasztro

Idén nyáron már szinte minden piacon kaphatók voltak a különböző színekben pompázó, különleges külsejű és nagyszerű ízű paradicsomfélék. A sárga, hosszúkás, kis lila és fekete koktél, piros-zöld cirmos, aztán tűzpiros ökörszív vagy a nagy kerek narancssárga, ami enyhén mandarinos-citrusos ízjegyeket hordoz, és olyan gyümölcsös, hogy az ember önkéntelenül sárgabarackra vagy datolyaszilvára asszociál.

Ezeket a paradicsomokat leginkább nyersen érdemes fogyasztani – pár csepp olívaolajon és nagy szemű sóvirágon kívül nem is igen kell semmivel túlbonyolítani. Eltevésre alkalmasabbak a hagyományosabb fajták, amelyek  húsosabbak, és kevesebb a magjuk és a víztartalmuk. Akár ilyen, akár olyan, fontos, hogy a paradicsomot soha ne tároljuk a hűtőben (kásás lesz, és elvész az aromája). Ha hámozott, magozott paradicsomot igényel a recept, a levét és magját nehogy kidobják, lecsepegtetve csodásan intenzív salátaöntet vagy paradicsomvíz-leves lehet belőle. (Séfjeink is ezzel a titkos összetevővel szoktak brillírozni, bodzával vagy málnával keverve. Megjegyzem, vodkával sem rossz.) Mindenesetre amíg tart a szezon, vegyenek és tegyenek el sokat, akár hagyományos módon, akár kicsit izgalmasabban. Alábbi három ajánlatom közül a zöldparadicsom-csatni (a képen) világbajnok!

Fűszeres zöldparadicsom-csatni (Segal Viktor receptje nyomán): Felkockázunk 1 kg zöld paradicsomot – nem szükséges hámozni, magozni. Egy lábasban felforralunk 2 dl vizet és 20 dkg cukrot, hozzáadunk egy csillagánizst, néhány szem szegfűborsot és szegfűszeget, és két citrom levét. A szirupot felére beforraljuk, ekkor beletesszük a feldarabolt paradicsomot. Egy-másfél órán át takarékon főzzük, amíg a leve elfő, és lekvárszerűen besűrűsödik. Egy 4 dl-es vagy több kis üvegbe töltjük. Hűtőben kb. egy hétig áll el, markáns sajtokkal vagy kecskesajtkrémmel a legfinomabb.

Csípős paradicsomlekvár: 1 kg érett paradicsomot meghámozunk és kimagozunk. A paradicsomhúst felkockázzuk, lábasba tesszük, és 20-30 percig főzzük, amíg teljesen szétfő. Ekkor botmixerrel simára pürésítjük, hozzáadunk 10 dkg cukrot, fél citrom levét, fél-fél kávéskanál fahéjat, kardamomot, friss gyömbért és némi chilit, majd további 30-40 percig főzzük, amíg teljesen besűrűsödik.

Házi paradicsomszósz: Egy nagy lábasba teszünk 3 kg előkészített – meghámozott, kimagozott – paradicsomot, és elkezdjük főzni. A paradicsom hamar szétfő, és mártás állagú lesz. Ekkor hozzá­adunk egy kisebb egész hagymát (ezt később eltávolítjuk), kb. húsz bazsalikomlevelet, sózzuk, borsozzuk, majd kb. 1 óráig főzzük közepes hőfokon, amíg kissé besűrűsödik. Sterilizált üvegekbe töltjük (3 kg paradicsomból három 4 dl-es üveg lesz), tetejére kb. egy evőkanál olívaolajat öntünk, rácsavarjuk az üveg fedelét, majd fejjel lefelé fordítjuk. Lassan hagyjuk kihűlni.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.