Mind a francia, mind a spanyol gasztronómiában klasszikus és hétköznapi desszert a crème caramel, más néven flan, vagyis a fordított, karamellaszirupos puding, igazi sallangmentes bisztrófogás. A rómaiak terjesztették el Európában, igaz, az ő eredeti változatuk még sós étel volt. A legnagyobb sikert a spanyolok körében aratta, ott került rá az édes-keserű karamellaszósz. A spanyolok aztán magukkal vitték az Újvilágba, ahol mára szinte minden ország egyik leggyakoribb és leghíresebb desszertje. Flan de leche, flan de coco, quesillo néven fut, attól függően, hogy miből készül. Mexikóban többnyire tejből, Kubában, Brazíliában kókusztejből, vagy igen gyakran a trópusi melegben könnyebben tárolható sűrített konzervtejből.
Ennek az egyszerű desszertnek két titka van: az állaga és a karamella keserűsége. Előbbi lágy krémességét a vízfürdő biztosítja – sütőben, kíméletes vízgőzben készül, így biztosan nem ugrik össze a tojás és a tej. A karamellánál nagyon fontos, hogy barátságtalanul sötét színűre készítsük, kell a kesernyéssége, ha túl hamar feladjuk, és a karamella világos marad, akkor egyszerűen csak édes ízt ad hozzá, de nem hozza az édes-keserű kontrasztot a telt ízű pudinghoz. Nem mellesleg az egyik legpraktikusabb – mindössze három hozzávalóból álló – desszert, a karamellától eltekintve igen egyszerű elkészíteni is, és mivel előző nap érdemes gőzölni, hétvégi ebédek, vendégségek népszerű zárófogása lehet. Lehet egyszemélyes szuflétálkában is készíteni, ebben az esetben a sütőben töltött gőzölési időt kb. 20 percre kell csökkenteni. Az alábbi receptben kókusztejjel ajánlom (sima tejjel is nagyon finom!), fűszeres, tartalmasabb fogások után nagyszerű desszert.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
