kertész lesek

Grimm-ház

  • kertész lesek
  • 2019. július 6.

Gasztro

Valószínűleg Törökbálint az egyetlen olyan hazai település, ahol a Grimm név hallatán nem biztos, hogy a „testvérek” jutnak az emberek eszébe. Noha lakóinak jelentős részét kitelepítették 1946-ban, a következő hetven évben pedig majdnem háromszor annyian települtek az egyre inkább Budapestre ragadó faluba – amely a rendszerváltás után városi rangot kapott –, a helyieknek az itt élő Grimm család ha máshonnan nem, de a Dr. Grimm Ferenc tér elnevezésből ismerős lehet. Az egykori jeles orvos vélhetően a tér közelében lakott, de ha mégsem ő, úgy valamelyik rokona, mivel a Munkácsy Mihály út 34. alatt működő éttermet Grimm-háznak nevezik.

A beharangozóból kiderül, hogy az új tulajdonosok „könnyed, franciás hangulatú éttermet alakítottak ki”, de azért inkább a „mesék” miatt tartották meg a nevet. Kár, hogy az étlapon nincs ennek nyoma, pedig milyen jól hangozna a „kemencében sült pulyka Jancsi és Juliska módra”, a „Babszem Jankó bográcsban” vagy a „Holle anyó parfé”. Persze az sem hangzik rosszul, amit az étlapról olvashatunk, bár a „franciás hangulat” inkább a fedett teraszra illik, az ételekre kevésbé. A padlizsánkrémre (1500 Ft) a túlzott mustáríz miatt emlékezünk, a pirítós sima toastkenyér, a lilahagymát meg nem lehet elrontani. A kakukkfüves erdei gombalevesről (850 Ft) csak jót mondhatunk, nincs agyontejfölözve, és nem is olyan sűrű, mint egy főzelék. A gomba épp annyira puha, amennyire szükséges, a kakukkfű jót tesz neki. A ház specialitása, a tökös tócsni (2100 Ft) külsőre olyan, mint egy sajtos-tejfölös lángos, de az íze valóban tökös. Könnyedebb is a piaci rokonnál, de még így is túlárazott. A rántott csirkemell fűszeres kacsamájjal töltve (2800 Ft) felemás érzetet kelt. A panír kifogástalan, a hús és a töltelék sem tűnik harmadosztályúnak, csak éppen az ízét nem érezzük. A krumplipürét is jól meg kell sózni. A somlói gombócok (900 Ft) nevű desszert profiterol külsejű somlói galuska, de nem ezért jobb a megszokottnál.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.