chili&vanília

Hollandi, lépésről lépésre

Gasztro

Spárgaszezonban az egyik nagy klasszikus kiegészítő a hollandi mártás. A tojás sárgájából és sok olvasztott vajból felvert habos sodó sokak számára mumus, mert összeeshet, kicsapódhat. Készítése valóban igényel némi rutint és odafigyelést, de azért nem ördöngösség. Az alábbi vízgőzös, habverős módszerrel mindig kifogástalanul sikerül, állaga tökéletesen sűrű, mégis légies lesz. Spárgán kívül más zöldségek és halak mellé is az egyik legfinomabb mártás. A hollandi, azaz a citromos változat az alap, ezt lehet variálni más ízesítésekkel, például citrom helyett narancslével, zöldfűszerek hozzáadásával. Aki ráérez az ízére, következőként a béarni mártást próbálja ki, ez tárkonyos-borecetes lével és friss tárkonnyal készül, steak mellett felejthetetlen. Mind a hollandi, mind a béarni mártás titka a tisztított, leszűrt vaj, utóbbi indokolja az indokolatlan mennyiségű vajat a hozzávalók között.

Spárga hollandi mártással

Hozzávalók (4 adaghoz)

 

1 kg spárga

só, citromlé, egy csipet cukor

25 dkg vaj

3 tojás sárgája

3 evőkanál hideg víz

fél citrom leve

 

1. A spárgát meghámozzuk, majd vízben vagy gőzben megpároljuk úgy, hogy roppanós maradjon. Ha vízben főzzük, a főzővízhez a són kívül kevés citromlevet és csipet cukrot is adunk. A spárgát süthetjük is, ebben az esetben tepsire tesszük, meglocsoljuk egy kevés olvasztott vajjal, majd 220 fokos sütőben kb. 20 perc alatt megsütjük.

2. A hollandi mártáshoz elsőként a tisztított vajat készítjük el: a 25 dkg vajat lábasban felolvasztjuk, majd amikor elkezd felhabozni, egy szűrőkanál segítségével leszedjük a tetején keletkező habot, illetve a kissé darabosra összeálló fehér tejzsírrészecskéket. A vajat átszűrjük. Félretesszük, és langyosan tartjuk.

3. Előkészítünk egy lábast, amibe kétujjnyi vizet öntünk, felforraljuk, majd levesszük a hőfokot, hogy a víz éppen csak gyöngyözzön, mivel csak a gőzére lesz szükségünk.

4. Egy akkora keverőtálban, ami kényelmesen rá fog férni a lábasra, a vízgőz fölé, elektromos kézi habverő segítségével habosra keverjük a tojások sárgáját egy csipet sóval és a hideg vízzel. Mindig annyi evőkanál vizet számolunk, ahány tojás sárgáját használtuk.

5. Amikor habos a keverék, a tálat a vízgőz fölé tesszük, úgy, hogy az aljához semmiképpen ne érjen hozzá víz. Az elektromos kézi habverővel további 3-4 percig keverjük, amíg besűrűsödik, és a térfogata megduplázódik.

6. Ekkor levesszük a tűzhelyről, és lassan, vékony sugárban hozzácsorgatjuk a felolvasztott, tisztított, langyos vajat. Folyamatosan keverjük a habverővel, ahogy veszi fel az olvasztott vajat, úgy kezd el sűrűsödni, fényes, selymes, majonézszerű emulzió képződik. Végül hozzáadjuk a fél citrom levét.

7. A hollandi mártást azonnal kell tálalni, a vízgőz fölött maximum 20 percig hagyhatjuk állni.

 

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.