étel, hordó

Király 100

  • ételhordó
  • 2018. augusztus 12.

Gasztro

Pontosan nem tudjuk, hogy mikor épült a Király utca és a Rózsa utca sarkán a 100-as számú ház, de abban biztosak lehetünk, hogy földszinti utcafrontján kezdettől fogva a vendéglátásé volt a főszerep. A mostani étterem honlapján 1893-as nyitást emlegetnek, az első tulajdonosváltást pedig 1910-re teszik. Nekünk nincs ilyen hosszú emlékezetünk, de azt tudjuk, hogy a kilencvenes évek közepétől bajor divat szerint működtették a helyet, a sörökön túl csülökkel demonstrálva, amit még véletlenül sem pékné módra készítettek. A helyet Haxen Királynak nevezték el, hamar népszerűvé vált, állítólag nemcsak a hatalmas adagok vonzották a vendégeket, de az ételek minősége is. Lehet ebben valami, a Haxen Király évtizedeken át a felszínen maradt, bár tudomásunk szerint egy idő után úgy bővítették az ételkínálatot, hogy gyengítsék a bajor jelleget.

Nemrég a név is változott, Haxen Királyból a frappánsabb Király 100 lett, ami nem is lenne baj, ha nem biggyesztik utána azt, hogy Gastro Corner.

Úgy tűnik, hogy a berendezés a Haxen-korszakból maradt: faragott burkolat, faoszlopok erdeje, súlyos lépcsők a galériára és a pincébe – a honlap 180 férőhelyet említ.

Nem mondanánk, hogy hétköznap kora délután szétszednék a helyet, de azért üldögélnek néhány asztalnál. A tévében állattenyésztéses videoklip megy végtelenre állítva: szürke marhák, mangalicák, csirkék. Valójában home videót láthatunk, amelynek minden kockája összecseng a beharangozóval: „A vendéglőnk üzletfilozófiája szerint a természetességben és a hagyományőrzésben hiszünk, melyet elsősorban a hungarikumok minél szélesebb felhasználásával kívánunk elérni.”

Az étlapon már mellőzik az agrárminisztériumi hangvételt, de a kápiakrémlevesre (1200 Ft) nem is mondhatnák, hogy hungarikum; idehaza „paprika” alatt ugyanis teljesen mást értenek, mint ami kápiaként kapható. Levesünk nemcsak színében, de ízében is inkább a paradicsomra emlékeztet, bár lehet, hogy ez csak érzéki csalódás.

A bőrén sült fogasfilé átforgatott zöldségmetélttel (3700 Ft) látványnak nem utolsó, ízekről viszont nem beszélhetünk. Igencsak oda kell lépni a sótartóval és a citromkarikával, ha nem azt akarjuk érezni, hogy a semmit esszük. A borjúpaprikásnak (2900 Ft) már van íze, bár a nokedlinek csak úgy, ha jól összekeverjük a szafttal. A hús mennyiségére nem lehet panasz, de sokkal jobban meg kell rágni, mint általában a borjúhúst.

A túrós smarni eperöntettel (1100 Ft) minden bizonnyal helyi specialitás, kicsit túrógombóc, kicsit császármorzsa, de leginkább a ráöntött sűrű, cukros szósz miatt emlékezetes.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.