kertész lesek

Levante

  • kertész lesek
  • 2021. július 21.

Gasztro

„Annyi mint Kelet.” Az 1914-es Révai Lexikon indítja így levantei szócikkét, gyorsan hozzátéve, hogy „tágabb értelemben mindama tartományok, melyek a Földközi-tengertől az Eufrátes és Nílus folyókig, Olaszországtól keletre esnek.

„Annyi mint Kelet.” Az 1914-es Révai Lexikon indítja így levantei szócikkét, gyorsan hozzátéve, hogy „tágabb értelemben mindama tartományok, melyek a Földközi-tengertől az Eufrátes és Nílus folyókig, Olaszországtól keletre esnek. (…) Szűkebb értelemben Kis-Ázsia, Szíria és Egyiptom partvidékét, s az itteni forgalmat is L.-i kereskedelemnek hívják. Az itt letelepedett európaiak leszármazottait pedig levanteleknek hívják. Ravasz kereskedők.”

A Wesselényi utca elején, a zsinagógával szemközti házban tavaly nyílt, járdai teraszos étterem neve így inkább patinásnak, mint gyanúsnak mondható. Természetesen a Levante is közel-keleti, görög és zsidó konyhát ígér – ez alatt általában pita-falafel-humusz-saksuka kínálatot szokás érteni.

Így tehát van itt is – ráadásul különös műgonddal elkészített – humusz és padlizsánkrém (mindkettő 1500 Ft), de nem a főételek között. A sült karfiol kelvirág-variációkkal (2200 Ft) mindent felsorakoztat, ami e zöldséggel kapcsolatos lehet: a sült és a céklás, marinált változat fergeteges, de a szezámos rántott kelvirág is felülírja mindazt, ami eddig a „rántott” szóról az eszünkbe jutott. A borjúpaprikás (2900 Ft) vélhetően a külföldi vendégekre tekintettel került az étlapra. Pont olyan, amilyennek lennie kell: tisztességesen elkészített, kellemes egytálétel, és talán jobb is, hogy meg sem próbálták görög vagy közel-keleti ízekkel megbolondítani. Ellenben a képünkön látható bárányfartőhöz (3900 Ft) egészen különleges köretet és ízesítést kapunk: csicsókapürét, mustármagot, olívamorzsát. Látványra tökéletes, de nélkülük is elégedettek lehetnénk. Közben az is eszünkbe jut, hogy mivel pár hete a gödöllői Smarniban ugyancsak a bárányfartőt dicsértük, illő lenne összehasonlítani őket. De semmi értelme: ugyanaz a magas színvonal, csak éppen teljesen más mellékszereplőkkel. Legfeljebb az „újdonság varázsa” dönthetne a Levante javára. Vagy a „hagyomány tisztelete” a Smarniéra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.