chili&vanília

Magyar citrom

Gasztro

Ki gondolná, hogy a Schönbrunni-kastély pazar parkjában található Orangerie (Narancsház) nemcsak építészeti látványosság, hanem évi több száz kiló, különleges citrusféle is terem benne egy kiváló, gondos főkertész felügyelete mellett, ami aztán Bécs legprominensebb és legkiválóbb séfje, Heinz Reitbauer konyháján landol a legfinomabb formákban.

Sosem egyszerűen csak kifacsarva, ahhoz túl értékes és nemes lenne. A pompás citruskertet Mária Terézia építtette a 18. század második felében, amikor az oranzsériák presztízsértékű, elmaradhatatlan részei voltak a főúri kastélyoknak. A bécsi citrom pedig évtizedeken át csak termett és termett, majd lehullott, és senki nem foglalkozott vele. Mígnem a neves osztrák séf egy véletlennek köszönhetően tíz évvel ezelőtt felfedezte, évekig tanulmányozta, majd beemelte elegáns ételeibe.

Kevésbé történelmi, de annál hétköznapibb és közelebbi a mai magyar citrom sztorija. A lajosmizsei Szőrös család nagyjából húsz évvel ezelőtt, hobbiból kezdett bele a citromfák ültetésébe a kertészetben, amelyben hagyományosan dísznövényeket, virágokat és szamócát termeltek. Eleinte mindenki fenntartásokkal nézegette a magyar citromot, nem­igen hittek benne ők maguk sem. Aztán egyszer csak beindult a biznisz, néhány éve pedig a fűtött citromligetben termett soktonnányi vegyszermentes, kezeletlen citrus az egyik legkeresettebb téli gyümölcs az ínyencek körében. Extra ráadás, hogy nem is akármilyen fajtáról van szó: a sokszor „celebcitromként” aposztrofált, fűszeres, lédús, édes Meyer citromról. Olyan finom, hogy ezt is érdemes szőröstül-bőröstül felhasználni, ehhez alább három ötlet. Kis mennyiségben mindegyik különleges, frissítő kiegészítője halas fogásoknak, pástétomoknak, sülteknek, majonézes mártogatóknak, önteteknek, salá­ták­nak, olajos halaknak, rántott falatoknak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.