Rákkeltő anyagot tartalmazhatnak azok a naptejek, amelyekkel pont azért kenjük be magunkat jó alaposan, nehogy bőrrákot kapjunk - állítják egyes kutatások, a bőrgyógyász-társadalmon belül abszolút kisebbségben lévő szakorvosok és pár eltökélt, de a kozmetikai ipar lobbijával szemben erőtlen hatóanyag-szakértő. Az üzletek polcain sorakozó napozószerek között elvétve akad az úgynevezett biológiai hatáson alapuló készítmény. Ez felszívódik, beépül a bőrbe - ezért is kell már a napozás előtt használni -, így kémiai szűrőként hatásos a káros sugárzással szemben, illetve tartalmaz olyan antioxidáns anyagokat - például béta-karotint -, melyek védenek a rákos megbetegedések ellen. A naptejek 80-90 százaléka azonban
Þzikai fényszűrő,
amelyek működési elve, hogy viszszaverik a fényt. Erre azért képesek, mert titán-dioxidot tartalmaznak, azt a vegyületet, amelyet az iparban mindenhol használnak, ahol fehér színre van szükség. Elsősorban három területen: festékekben, napozószerekben és ételszínezékként (nézzük meg például, mi van egy fehér színű cukorkában). "Véleményem szerint a titán-dioxid éppen azért válik rákkeltővé, mert meg kell változtatni - nanoszomizálni - a molekulaszerkezetét ahhoz, hogy jól tudják elegyíteni a naptejekben, a gyógyszerekben, a vitaminokban vagy a fehérítő fogkrémekben" - magyarázta Kohán József bőrgyógyász, aki a fizikai szűrőként működő napozószerekről évek óta lebeszéli betegeit. Az orvos megkereste az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézetet (OÉTI) és az Országos Gyógyszerészeti Intézetet is, hogy figyelmeztesse a hatóságokat a titán-dioxid veszélyeire. Felhívta a figyelmüket arra, hogy a vegyületet egyes alakjaiban világszerte több országban, így az Egyesült Államokban vagy Kanadában már betiltották, a nemzetközi rákkutató központ (International Agency for Research on Cancer, IARC) pedig a "rákkeltő hatása lehet emberekre" kategóriába sorolta. Kohán a gyógyszerészeti intézettől - négy hónap múlva - azt a választ kapta, hogy az Európai Unióban a titán-dioxid nem szerepel a tiltott anyagok "ráklistáján". "Nálunk sem, hiszen az uniós előírásokkal teljesen összhangban tartalmazza egy egészségügyi minisztériumi rendelet, hogy melyek a kozmetikai termékek gyártásánál nem használható anyagok" - tudtuk meg Kontraszti Marianntól, az OÉTI főosztályvezetőjétől. Vagyis ami nem szerepel a listán, az elfogadott kutatási eredmények és a hivatalos álláspont szerint nem káros az egészségre. "Ha rendeltetésszerűen és az engedélyezett mennyiségben - ez a titán-dioxid esetében legfeljebb 25 százalék - alkalmazzák az emulzióban, akkor nem okozhat problémát" - magyarázta a főosztályvezető, hozzátéve, hogy mivel fizikai szűrőként nem szívódik fel a bőrben, egyébként sem kerül a szervezetbe. Szerinte megnyugtató, hogy egyre fejlődik, finomodik az analitikai technológia, és ha egy anyagról így kiderül, hogy veszélyes, azonnal kiigazítják a listát.
Egy illatszerbolt polcáról találomra leemelt napozószerek mindegyikében találtunk titán-dioxidot, ott szerepel a flakonon lévő címkén feltüntetett összetevők között - még a babanaptejeken is. A titán-dioxid fényvédő anyagként való felhasználása engedélyezett, ezzel kapcsolatban egészségügyi probléma nem merült fel, így használata az adott koncentrációban ártalmatlan - közölte Murányi István, a Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség főtitkára. A kérdést eredetileg a Garnier naptejeket gyártó L'Oréal Magyarországhoz intéztük, de Murányi megfogalmazása szerint ő iparági szinten reagált rá. "Valóban vannak kutatások a titán-dioxid rákkeltő hatása kapcsán, ezek azonban kizárólag ennek por alakjában történő beszívására vonatkoznak" - tette hozzá. Megkerestünk egy másik multinacionális kozmetikai céget, a Nivea termékcsaládot jegyző Beiersdorf Hungaryt is, de ennek hamburgi központjából is azt a választ kaptuk, hogy egy évek óta alkalmazott, széleskörűen bevizsgált anyagról van szó, amely
"természetesen nem okoz rákot",
"teljesen biztonságos", ezért is használják még. Fényvédelemre egyértelműen szükség van, hiszen egyre nő a bőrbetegségek száma - ezt még a fizikai szűrőknek hadat üzenő Kohán József is hangsúlyozta: "Idén két hét alatt öt melanóma fordult elő nálam, ennyi korábban öt év alatt, ha összejött." A melanóma a bőr festéktermelő sejtjeiből kiinduló bőrrák, ezért alakulhat ki a már meglévő festékes anyajegyekből. A legrosszabb indulatú daganatnak tartják, mert nagyon gyorsan képes áttéteket képezni a test más részeibe. Van, aki szerint sokkal gyakrabban kapják meg azok, akik csak ritkán, kampányszerűen napfürdőznek, de akkor intenzíven - például egy nyaralás alatt.
A napozószerek jelentette védelem és a különféle megbetegedések közötti összefüggések azonban - bármennyire is ez derül ki a kozmetikai cégek reklámjaiból és a népegészségügyi tájékoztatásból - nem teljesen egyértelműek. A bőrgyógyász arról is beszélt, hogy találtak már melanómát kétnapos csecsemőn, és vannak új, felettébb elgondolkodtató kutatások. Egyes, a szakmában valószínűleg eretneknek tartott orvosok szerint a napfény kerülése ártalmasabb, mint a napozás. Azt állítják, hogy "a napfény nemhogy rákkeltő, de jelentős szerepe van a betegségek, így a daganatok megelőzésében és gyógyításában". A D-vitamin ugyanis a napfény sugárzásának hatására termelődik, és alapvető szerepe van a szervezet ellenálló képességének megerősítésében, kifejezetten véd a rákkal szemben, és le tudja lassítani a daganatok kifejlődését. Kohán szerint vannak konkrét kimutatások, amelyek bizonyítják, hogy a D-vitamin hiánya miatt jóval nagyobb az esélye férfiaknál a prosztata- és vastagbélrák, nőknél pedig az emlőrák kialakulásának, mint amilyen valószínűséggel bőrrákot kaphatunk napozás miatt.
A szegedi szakorvos is óv ugyanakkor a túlzott napozástól, különösen 11 és 15 óra között. "Idős édesanyám mindig azt mondogatta, ez a nap már máshogy süt, és valóban, szinte pörköl, perzsel - tette hozzá. - Így a legjobb, ha könnyű, védő hatású ruhát, valamint napszemüveget viselünk, és a kémiai szűrős naptejeket alkalmazzuk."
Már ha tudjuk, melyek ezek. A napozószerek flakonjain ugyanis nem szerepel, hogy a napsugarak kémiai vagy fizikai szűrőjeként működik-e a szer. A Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség főtitkára ezt azzal indokolta, hogy a jogszabályok szerint csak az öszszetevőket - így a titán-dioxidot - kötelező feltüntetni, a működési mechanizmus részletezésére "nincs elegendő hely a címkén, erről azonban a fogyasztók reklámokból, cikkekből értesülhetnek, nyáron ezzel a témával a női magazinok is sokat szoktak foglalkozni".
A flakonokon található leírásból olykor az sem derül ki, hogy mivel a fényvisszaverő hatású naptejek nem szívódnak fel a bőrben, ezeket lemossa a víz, leizzadjuk a napon, és így messze nem védenek annyi ideig, mint gondolnánk. A címkék hiányosságainak korrigálása ezért európai uniós célkitűzéssé vált, ebben itthon a már említett Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet vesz részt.
Kontraszti Mariann úgy fogalmazott, hogy a napozószereken található tájékoztatást "korrektebbé kell tenni a fogyasztók érdekében", ezen dolgozik az EU tudományos bizottságának kozmetikai munkacsoportja, amelynek ő is tagja.
A gyártókkal megpróbálják lecseréltetni a naptejek címkéit. A szakbizottság szerint a faktorszámok nem jó mutatók, ehelyett azt szerepeltetnék a terméken, hogy gyenge, közepes, közepesen erős vagy nagyon erős védelmet nyújt-e. Ráadásul egyes kozmetikai cégek arra törekszenek, hogy
jól kitalált megfogalmazások
segítségével elhitessék, gyártmányuk abszolút védelmet jelent a nap káros hatásaival szemben. "Egyetlen naptej sem ad teljes biztonságot, ezért a vásárlók megtévesztése például 'teljes körű védelmet' ígérni - magyarázta a főosztályvezető. Az is ajánlatos volna, ha a csomagoláson feltüntetnék, mennyit kell belőle magára kennie az embernek ahhoz, hogy kellő hatása legyen. Kétségtelen, hogy a mg/cm2-ben megadott mennyiség sokaknak fejtörést okozna, ezért Kontraszti szerint arról kellene tájékoztatást adni, hogy a flakonból mennyit kell felhasználni egy napozáshoz. Jelenleg vannak a piacon olyan termékek, ahol ez az egész tubus egyharmada lenne, csak épp nem tudunk róla. Kiderült, hogy egyelőre hiába keresnénk a boltokban az ilyen pluszinformációkkal ellátott flakonokat, csak 2007 elején véglegesedett a bizottsági anyag. "Addigra a cégek már legyártották az idei termékeket" - magyarázta Kontraszti. Mint megtudtuk, ezek a szabályok ráadásul csak uniós ajánlások. A főosztályvezető mégis bizakodó, szerinte ha "egy kozmetikai cég ad magára, az oda fog figyelni erre".
Tizenhat százalék
Az Egyesült Államokban egy független környezetvédelmi kutatóközpont felmérést készített az üzletekben kapható naptejek hatékonyságáról és egészségügyi hatásairól. Csaknem 800 terméket vizsgáltak meg, és alig 16 százalékukat találták minden szempontból megfelelőnek, vagyis olyannak, amely védelmet nyújt mind az UV-A, mind az UV-B sugárzás ellen, ugyanakkor nincs benne egészségre kockázatot jelentő anyag. A napozószerek abszolút többsége tehát vagy nem védett eléggé a káros hatások ellen, vagy hamarabb lebomlottak, mint ahogy azt a címkén ígérték, illetve olyan vegyi anyagokat tartalmaztak, amelyek károsak, ha a bőrön át felszívódva bekerülnek a vérbe. A kutatóközpont közel 40 terméktől kifejezetten óvott. Kérdésünkre a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szóvivője, Kathi Attila azt mondta: Magyarországon ehhez hasonló felmérés még nem volt, de az összetételen túlmenő, kifejezetten a napozószer hatásosságát mérő kutatáshoz nálunk nincs is megfelelő labortechnika.
