chili&vanília

Palak csole – spenót, csicseri

Gasztro

Indiai fűszerezésű spenót csicseriborsóval

A csana (chana) a csicseriborsó hindi elnevezése, a csole (chole) pedig pandzsábi nyelven ugyanaz – így fordulhat elő, hogy azonos csicseriborsó-curryket más név alatt találunk meg egy-egy indiai étteremben. Spenótos csicseriborsó curryből (palak csole) is többféle változat létezik, a csupa zöld az egyik legjobb, ilyenkor, a friss zöldségekben még hiányos időszakban a szemnek is jólesik. Az alább ajánlott recept indiai fűszerezésű, de csak visszafogottan, autentikusnak sem igazán lehet nevezni.

Az „indiai konyha” eleve gyűjtőfogalom, a hatalmas ország különböző régióinak és vidékeinek sajátos ételei, ízvilága, jellemzői vannak, amelyeket elsősorban a földrajzi elhelyezkedés és a vallási szokások határoznak meg (pl. tengerpart vagy szárazföld, rizs vagy gabona, különböző húsfajták fogyasztásának megengedettsége vagy tiltása stb. Ideális esetben mindig inkább konkrétan pl. észak-indiai (Kasmír, Pandzsáb), nyugat-indiai (Gudzsarát, Goa), illetve dél-indiai (Tamil Nadu, Kerala) konyháról illene beszélni. A főzéshez a következő alapfűszereket érdemes beszerezni: római kömény, koriander, kardamom, mustármag, kurkuma, fahéj, garam maszala (ez utóbbi egy házilag is előállítható fűszerkeverék). Ha pedig akad otthon mindig hagyma, fokhagyma, friss gyömbér és – mondjuk – joghurt, akkor ezekből tényleg bármikor varázsolható egy indiai vacsora.

Az alábbi recept gyorsított módon, konzerv csicseriborsóval készül, ha pedig még a friss spenótot is mirelitre cseréljük (sietős hétköznapi estéken miért is ne), akkor aztán igazi, szuperegyszerű vacsora kerekedik belőle. A csicseriborsó már hazai pályán is megterem, és a jövő élelmiszerei között is előkelő helyet fog kapni, nem árt tehát, ha megbarátkozunk vele, és gyakrabban használjuk. Tény és való, hogy friss csicserivel időigényesebb, mintha konzervet használnánk, előbbit viszont meg lehet főzni nagyobb mennyiségben, és kiválóan fagyasztható. Így vagy úgy, magában, gyors, vegán ebédre/vacsorára is remek, de kiváló zöld része lehet egy indiai lakomának.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.