chili&vanília

Pesto trapanese

Gasztro

Trapani Szicília nyugati partján fekszik, „két tenger városának” is nevezik. Nevezetességein túl elsősorban a sólepárlóiról vált híressé: a végeláthatatlan sómezők nagyban hozzájárulnak a feledhetetlen látványhoz. Innen származik a szicíliai pesto (pesto trapanese), amely számos forrás szerint több száz éves múltra tekint vissza.

Szinte biztos, hogy a klasszikus genovai pesto ihlette, amelyet a ligur tengerészek hoztak magukkal a trapani kikötőkbe. A helyiek aztán a saját alapanyagaikat csempészték bele: paradicsomot és mandulát.

Szicília konyhája igazi olvasztótégely. Olaszország legdélibb szigete számos nemzet hódoltsága alatt létezett – konyhaművészetén mind nyomot hagyott. Berberek, észak-afrikaiak, arabok, görögök, rómaiak, föníciaiak, németek, aragóniaiak, spanyolok, franciák jártak a szigeten, s az ő hatásuk az ételekben – például a helyi pestóban – is megjelenik. Mindenesetre a világ egyik legjobb, legérdekesebb konyhája, amelyre nemcsak a világhírű halas fogások és lehengerlő édességek jellemzőek, hanem számos más, különleges étel is. Az alábbi mandulás-paradicsomos pesto villámgyorsan elkészül – kivéve, ha autentikusan, vagyis mozsárban, és nem robotgépben készítjük. A tésztán kívül mártásként is megállja a helyét például grillezett csirkével, halakkal, de nyers zöldségeket is tunkolhatunk bele, vagy szendvicsbe is tölthetjük, mondjuk, sonka és mozzarella alá.

Gyakori, hogy tálalás előtt ropogós kenyérmorzsát szórnak rá (a „szegény ember parmezánja”); így is, úgy is függőséget okoz, olyan finom.

 

Spagetti szicíliai, mandulás-paradicsomos pestóval

Hozzávalók (4 adag)

 

40 dkg spagetti

30 dkg érett paradicsom meghámozva,

kimagozva

15 dkg hámozott mandula megpirítva

3 gerezd fokhagyma

1 nagy csokor bazsalikom

1 kávéskanál só

½ dl olívaolaj

Tetejére:

3 dkg parmezánforgács

csilipehely

néhány levél bazsalikom

 

A tésztát sós, lobogó vízben al dente állagúra főzzük: figyeljünk oda, hogy ne főzzük túl! Miközben fő a spagetti, elkészítjük a szicíliai pestót. Ehhez a paradicsomokat meghámozzuk és kimagozzuk. (A zöld csumát kivágjuk, majd a domború oldalán éles késsel keresztet vágunk, fél percre forró vízbe tesszük, majd lehúzzuk a héját. A magját és a levét kiskanállal szedjük ki. Utóbbit ne dobjuk ki: salátaöntetekben, levesekben nagyszerű szolgálatot tesz, hiszen tele van ízzel.) A meghámozott mandulát száraz serpenyőben aranyszínűre pirítjuk, majd kissé lehűtjük. Aprítógépbe tesszük a kimagozott paradicsomokat, a mandulát, a fokhagymagerezdeket, a bazsalikomot, a sót és az olívaolajat. Pürésítjük. A kifőtt tésztát összekeverjük a pestóval; adhatunk hozzá egy-két kanállal a tészta főzővizéből. A tetejére parmezánforgácsot és friss bazsalikomleveleket szórunk.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.