A Campari likőr karmazsinpiros színét egészen 2006-ig bíbortetűből nyert kárminnal érték el, de mindenki megnyugodhat: mára ezzel különböző szervezetek nyomására felhagyott a gyártó. A híres italt a lombardiai születésű Gaspare Campari fejlesztette ki, aki a cégtörténet szerint már tizenéves korában mixerként kísérletezett a koktélokkal. A végleges, ma is használt, például keserű narancsból, gyógynövényekből és fűszerekből álló, szigorúan titkos receptúrát 1860-ra alakította ki, ekkor született meg az első koktél is, az Americano (Campari, vörös vermut, szóda), majd pár évtizeddel később, a húszas években a Negroni (Campari, vörös vermut, gin hármasa), amely a mai napig a világ legtöbbet eladott koktélja. Ez az égővörös színű ital, valamint az éppen dübörgő vérnarancsszezon ihlette az alábbi egyszerű, mégis extravagáns desszertet.
Ami a narancsot illeti, egész hihetetlen, hogy milyen meglepően hosszú és kacskaringós úton jutott el a mai konyháinkig, ahol főleg ilyenkor télen, természetesnek vesszük a jelenlétét. A kereskedelmi szempontból legfontosabb és legelterjedtebb édes narancs Európában fiatal gyümölcsnek számít, valójában a mandarin és a pomelo keresztezéséből született Ázsiában. Évszázadokon át csak őshazájában, Kínában ismerték, és csak a fűszerkereskedők révén került végül Európába, az 1400-as években. A portugáloknak köszönhetően a 16. század elejére már az egész mediterrán térségben elterjedt. Különböző fajtái – a keserűtől az édesig, a mag nélküli Naveltől a drámai vérnarancsig – hihetetlenül sokféle módon használhatók.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
