kertész lesek

Švejk – Balassagyarmat

  • kertész lesek
  • 2021. június 23.

Gasztro

Knédli Nógrádban

Hosszasan sorolhatnánk Nógrád megye egykori székhelyének nevezetességeit a Palóc Múzeumtól az 1845-ben átadott börtönépületig, de Prága legfeljebb úgy jön ide, hogy 1993. január 1-jéig a cseh­szlovák határ volt a szomszédban. 1993-ról viszont az jut az eszünkbe, hogy a hazai vendéglátásban ekkor tetőzött a Prága-kultusz: sorra nyíltak a cseh sörözők, az irodalomban Hrabal volt a legnagyobb sztár, és a kriglik mellett kötelező volt az ekkor már több mint tíz éve bemutatott Sörgyári capriccio bizonyos jeleneteit emlegetni. Akkor egy rövid időre úgy tűnt, hogy 10 millió sörszakértő országa leszünk, de aztán kiütéssel győzött Hamvas Béla és A bor filozófiája.

Mindezt csak azért említjük, mert minden arra utal, hogy az 1995-ben nyílt balassagyarmati Švejk vendéglő túlélője e korszaknak, így akár a város nevezetességének is mondható. „30 évvel ezelőtt jártam először Prágában, már akkor megfogott a város különleges hangulata, de legfőképpen az a helyszín érdekelt, ahol annak idején Švejk, a derék katona élte nem mindennapi életét. Jaroslav Hašek csodálatos műve, és a Kehelyben tett látogatás igen mély nyomokat hagyott bennem. Úgy döntöttem, ha egyszer saját éttermem lesz, az csak a Švejk nevet viselheti” – olvassuk a tulajdonos lelkes magyarázatát, a Szabó Lőrinc utca 16. alatt található vendéglő fedett teraszának tányéralátétén. Szerda délután nincs vendég, de „utcán át”, ételhordóval többen is igénybe veszik a szolgáltatásokat. A kiszolgálás kedves és udvarias, úgy látszik, sem a meleg, sem a vendégek hiánya nem ok az idegeskedésre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szivárgás

Tavaly szeptemberben a kuruc.info közzétett egy olyan párbeszédet tartalmazó hangfelvételt, amelyen többek között ez hallható: „Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg.”

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Itt írd alá, Gergő!”

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.