Hosszasan sorolhatnánk Nógrád megye egykori székhelyének nevezetességeit a Palóc Múzeumtól az 1845-ben átadott börtönépületig, de Prága legfeljebb úgy jön ide, hogy 1993. január 1-jéig a csehszlovák határ volt a szomszédban. 1993-ról viszont az jut az eszünkbe, hogy a hazai vendéglátásban ekkor tetőzött a Prága-kultusz: sorra nyíltak a cseh sörözők, az irodalomban Hrabal volt a legnagyobb sztár, és a kriglik mellett kötelező volt az ekkor már több mint tíz éve bemutatott Sörgyári capriccio bizonyos jeleneteit emlegetni. Akkor egy rövid időre úgy tűnt, hogy 10 millió sörszakértő országa leszünk, de aztán kiütéssel győzött Hamvas Béla és A bor filozófiája.
Mindezt csak azért említjük, mert minden arra utal, hogy az 1995-ben nyílt balassagyarmati Švejk vendéglő túlélője e korszaknak, így akár a város nevezetességének is mondható. „30 évvel ezelőtt jártam először Prágában, már akkor megfogott a város különleges hangulata, de legfőképpen az a helyszín érdekelt, ahol annak idején Švejk, a derék katona élte nem mindennapi életét. Jaroslav Hašek csodálatos műve, és a Kehelyben tett látogatás igen mély nyomokat hagyott bennem. Úgy döntöttem, ha egyszer saját éttermem lesz, az csak a Švejk nevet viselheti” – olvassuk a tulajdonos lelkes magyarázatát, a Szabó Lőrinc utca 16. alatt található vendéglő fedett teraszának tányéralátétén. Szerda délután nincs vendég, de „utcán át”, ételhordóval többen is igénybe veszik a szolgáltatásokat. A kiszolgálás kedves és udvarias, úgy látszik, sem a meleg, sem a vendégek hiánya nem ok az idegeskedésre.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
