chili&vanília

Tejben, vajban

Gasztro

Annyi jó, külföldről importált ötletet és koncepciót honosítanak meg itthon a gasztronómia világában is, hogy néha érthetetlen, miért pont a legegyszerűbbekre nem csapott le még senki. Itt van például a szomszédos Bécsben az óriási népszerűségnek örvendő Meierei tej-és sajtbár.

Az alapötlet extravagánsnak sem mondható, hiszen tejet és tejtermékeket árusító vendéglátóhelyek Budapesten is akadtak a háború előtt. A Budapest Központi Általános Tejcsarnok Rt. például több tejivót üzemeltetett, az egyik legkedveltebb a források szerint az Erzsébet téri kioszk volt (1960-ban lebontották), de az 1912-ben átadott Állatkert Nagysziklája oldalában is működött a második világháborúig tejcsarnok. A bécsi koncepció tehát nem kimondottan különös, a városi park (Stadtpark) közepén található étterem kivitelezése annál inkább. Az épület egyébként 1903-as építésekor eredetileg is tejcsarnokként üzemelt. A külső bejáratnál gigantikus méretű hófehér tejesüveg látványa fogadja a vendégeket. A belső hall fekete falain kékpenészes sajtok textúrájának felnagyított képe díszeleg, a vendéglő falát pedig koktélbárokból ismert üvegpolc borítja, a vodkásüvegek helyett azonban itt tejesflaskák sorakoznak. Az itallapon friss tehén- és kecsketej, író (a natúr mellett például almás-gyömbéres, kardamomos, levendulás vagy vaníliás-tojáslikőrös), a sajtlapon százhúszféle sajt, ország, régió és típus szerint csoportosítva. Külön oldal a "haladó sajtimádóknak", rajta többek között Soumantrain (egyszerre sós és édes, aromája kissé citrusos, krémes), Münster (elzászi, rusztikus, aromás, igen szagos) vagy Hervé (belga, büdös). Rendeléskor szeleteket vág a sajtmester a fedett pultban várakozó kisebb-nagyobb méretű korongokból és tömbökből, majd felszolgálás előtt jó tíz percig állni hagyja, hogy tökéletes hőmérsékleten tudja szervírozni őket. A tejtermékeken és sajtokon kívül rövid, de kedvcsináló étlap, rajta helyi klasszikusok: borjúbécsi, pájsli, császármorzsa szilvakompóttal.

Egyszóval van miben tobzódni, akár egy vasárnapi múzeumozás után (foglalás ajánlott). Az e heti receptet az itt kóstolt kitűnő leves ihlette, amely egyszerűségével tarol.

Krémes tejleves pirított barnakenyér-kockával

Hozzávalók (4-6 adag):

8 dl leszűrt, erős marhahúsleves

2 dl tej (2,8%)

2 dl tejszín (min. 30%)

1,5 dl tejföl (min. 20%)

1 evőkanál étkezési keményítő

4 dkg vaj, felkockázva

1 csokor snidling, finomra aprítva

4 szelet barna kenyér, felkockázva

2 evőkanál olívaolaj

esetleg csipetnyi csili vagy füstölt paprika

A marhahúslevest felforrósítjuk. Hozzáadjuk a tejet és a tejszínt. A tejfölt elkeverjük az étkezési keményítővel, és a forró leveshez adjuk, elkeverjük. Fokozatosan hozzáadjuk a hideg vajat (ez is kissé sűríti). A barna kenyeret serpenyőben vagy sütőben (200 fok, 10 perc) ropogósra pirítjuk. Tálaláskor megszórjuk a levest finomra aprított snidlinggel, esetleg kevés csilivel.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.