Chili & Vanília

Tésztabatyu

Gasztro

A különböző ázsiai tésztabatyuk, gőzgombócok a kedvenc ételeim közé tartoznak, szerencsére már itthon is egyre több helyen hozzá lehet jutni jó minőségűhöz (pl. a Momotaróban, a Funky Phoben vagy a Shanghai House-ban). Elkészítésük ugyan igényel némi különleges beszerzést, kézügyességet és türelmet, cserébe viszont mindig óriási sikert aratnak, a töltögetésükbe pedig akár be is vonhatjuk a barátainkat vagy a családunkat, igazi csapatmunka. Nem egy harmincperces recept, de ha az ember lendületben van, akkor el lehet belőle készíteni egyszerre jó nagy, kiválóan le is fagyasztható adagokat. Bármilyen darált hússal tölthetjük a batyukat, a kacsás az egyik legfinomabb, ehhez otthon daráljuk le a kacsamellet, vagy ha bizalmi hentesünk van, kérjük meg (a bőre is mehet bele, hogy ne legyen túl száraz). Wonton lapot fagyasztva lehet kapni a különleges ázsiai hozzávalókat forgalmazó boltokban, érdemes tartani az otthoni mélyhűtőben, de házilag is készíthetjük a tésztalapokat (12,5 dkg lisztet fél teáskanál sóval összekeverünk, lassan hozzáadunk negyed csésze, 0,6 dl forró vizet; kemény tésztává dolgozzuk, egy órát pihentetjük, majd hengerré formálva, szeletelve 9 cm átmérőjű, kerek lapocskákat nyújtunk belőle). Az alábbi változat vegyes technológiával készül, pirítjuk és gőzöljük, de a batyut lehet csak vízben főzni vagy gőzölni is.

Kacsás tésztabatyu szójaszószos mártogatóval

Hozzávalók (kb. 60 darabhoz)

60 db 9 cm átmérőjű, kerek wonton lap,

ha fagyasztott, kiolvasztva

fél fejes káposzta, lereszelve

2 evőkanál só

40 dkg (bőrével együtt) darált kacsamell

kb. 6 cm-es gyömbér, lereszelve

3 gerezd fokhagyma, lereszelve

0,5 dl szójaszósz

2 evőkanál szezámolaj

fél kávéskanál nádcukor

a sütéshez napraforgóolaj, kb. 2 dl húsleves

Szósz: 0,5 dl szójaszósz, 3 evőkanál rizsecet,

csili, snidling, méz

A töltelékhez az apróra reszelt káposztát besózzuk, szűrőbe tesszük, és 15 percig állni hagyjuk. Kinyomkodjuk, majd alaposan átöblítjük, és újra kinyomkodjuk. Az így előkészített káposztát összekeverjük az összes többi hozzávalóval. Kis tálkában hideg vizet készítünk elő. A kerek lapok közepére helyezünk egy-egy púpozott teáskanálnyi tölteléket. A lapok szélét bevizezett ujjal körben megnedvesítjük. Félbehajtjuk, jobb szélét összecsippentjük, majd 5-6 hajtással szorosan lezárt, talpas félholdat formálunk belőlük.

Felhevítünk egy serpenyőt, egy kevés olajat öntünk bele. Amikor forró az olaj, a félholdakat talpukra állítva, körben elrendezve beletesszük, talpukat egy perc alatt megpirítjuk. Ekkor közepesre vesszük a hőfokot, kb. 1 dl húslevest vagy vizet öntünk alá, és fedő alatt kb. 8-9 perc alatt megpároljuk. Azonnal tálaljuk a szójaszószos mártogatóval. Utóbbihoz csak összekeverjük a felsorolt hozzávalókat.

Mautner Zsófi rovata. Blogját lásd: www.chiliesvanilia.hu

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.