chili&vanília

Tkemali

Gasztro

Tkemali – grúz, fűszeres szilvaszósz

A legenda szerint Isten, miután megteremtette a világot, magához hívatta az összes népet, hogy mindenkinek kiossza a területét. A grúzok (vagy georgiaiak) előző este buliztak és boroztak, ezért elkéstek, Isten szétosztotta a tájakat, mire odaértek. A Teremtő először dühös volt, és úgy döntött, hogy a grúzok nem kapnak földet. Ők azonban zavartalanul és derűsen letelepedtek nála, és újra elkezdtek zenélni és borozni. Istennek úgy megtetszett ez a kedves, barátságos nép, hogy végül úgy döntött, a Földnek azt a szegletét adja nekik, amelyet magának tartott meg: a kertjét. Így kerültek a grúzok a világ leggyönyörűbb és legtermékenyebb tájára. (Nana Ansari: Die georgische Tafel) Már pusztán az ország földrajzi adottságaiból és a gasztronómiai és borkultúra évszázados hagyományaiból következtetni lehet arra, hogy nem egy kispályás konyhaművészet az övék. Nem véletlen, hogy nemzetközileg is egyre felkapottabb. Csúcsminőségű alapanyagok, változatosság, sok zöldség és zöldfűszer, gránátalma, cékla, temérdek dió például az ismérvei, na meg a terülj, terülj asztalkám stílusú lakoma, amelynek neve: szupra. Ezt először is roskadásig pakolják mindenféle előétellel: nagyszerű salátákkal, sajtokkal, zöldekkel, krémekkel, majd jöhetnek a grillek, nyársak, raguk.

Ami egészen biztosan több ételben is előfordul, az a tkemali, vagyis a fűszeres szilvaszósz, ami a grúz/georgiai konyha egyik legfontosabb alkotóeleme és kiegészítője, nincs kamra tkemali nélkül. Családi rítus a készítése, és általában kétszer történik, egyszer tavasszal, amikor zöld, éretlen szilvából főzik – ez savanykásabb, fanyarabb –, másodjára nyár végén, amikor érett gyümölcsből készül az édesebb, bíborszínű változat. Az azon a tájon őshonos, ún. Prunus cerasifera a hagyományos alapja (vadon termő cseresznyeszilva, mirabella, népi nevén fosóka). Szenzációs sült húsok és sült zöldségek mellé. Az egyik legjobb dolog, ami a nyár végi szilvával történhet. Frissen kb. egy hétig tartható hűtőben, de megfelelően sterilizált üvegekben, kidunsztolva, kamrában egy évig is eláll.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.