chili&vanília

Tojáslikőrös Trilece

Gasztro

Tojáslikőrös trilece sütemény

Melyik volt előbb, a trilece vagy a tres leches – a balkáni vagy a latin-amerikai származású? Az alább ajánlott, az ünnepi asztalra fejlesztett sütemény egyike azoknak, amelyek egzotikus utakat jártak be, és a világ legkülönbözőbb pontjain bukkannak fel. Például Albániában és Nicaraguában, Törökországban és Mexikóban – ráadásul mindenhol óriási kultusza van. A tres leches (a Balkánon trilece) a háromféle tejre utal, amelyekkel a piskótát átitatják: Dél-Amerikában ez jellemzően cukrozatlan és cukrozott, sűrített tej és normál tej triója. A recept minden valószínűség szerint a negyvenes években terjedt el a latin-amerikai konyhákban, amikor az egyik nagy gyártó márka a cukrozott, sűrített tej dobozára nyomtatta azt, a háziasszonyok pedig hatalmas lelkesedéssel elkezdték sütni. Manapság is igen népszerű.

A Balkánra – először Albániába, később onnan a török cukrászdákba – a brazil szappanoperáknak köszönhetően érkezett: mindkét országban óriási nézőtábora van ezeknek, a helyi cukrászok innen inspirálódtak. A receptet viszont már saját konyhájukra szabták – olyan tejjel itatták át a süteményt, amilyen rendelkezésre állt: tehén-, kecske- és vízibivalytejjel. A háromféle tejjel tehát bátran lehet variálni, sőt, akár növényi tejekkel (mandula-, mogyoró-, kókusztej) is lehet kísérletezgetni. Rengeteg kreativitás rejlik benne: a tetejére készíthetünk karamellás, szirupos, fényes mázat (az albán és török cukrászdákban így készítik), tehetünk rá készen kapható vagy házi dulce de leche tejkaramellát, halmozhatunk rá tojásfehérjehabot, amit zsebsárkánnyal – karamellizáló pisztollyal – kissé karamellizálunk, vagy éppenséggel hagyhatjuk „meztelenül”, és csak frissen felvert, nem agyonédesített tejszínhabbal tálaljuk, hogy olyan legyen az egész, mint egy téli, hófehér, puha paplan. Tojáslikőrös változat sem az albán, sem a latin-amerikai konyhában nem létezik, ez saját, budapesti fejlesztés. Kellemes ünnepeket, boldog új évet, jó sütés-főzést, jövőre folytatjuk!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”