étel, kihordó

Topogó

  • ételhordó
  • 2020. május 16.

Gasztro

Rossz úton jár, aki az egység nevét az illemhely előtt türelmetlenkedő vendéggel azonosítja, de az is, aki az egykori állomási kioszkra gondol, ahol be lehetett ezt-azt dobni, míg a vonat befut. Bármily különös, de ez a topogó egy nem drága, nem elegáns, kalóriadús – ennivaló. „A kubikosoknál volt szokásban, de a mezőgazdaságban dolgozók is nagyon sokan éltek ezzel aratásban, kapálásban. (…) A topogót lebbencsből főzik, csak azt nem pirítják meg zsírban, hanem úgy készítik el, mintha paprikás krumplit főznének, és amikor a krumpli félig megfőtt, akkor teszik rá a fehér lebbencset. Teljesen elfövi a levét, és ha bőven tesz zsírt alája az ember, akkor gyönyörű szépen megfordul a bográcsban” – olvassuk a régi leiratot (Magyar Nyelvőr, 1952), de az étel a Mezőtúri Települési Értéktárban is megtalálható a földi kutya, az Ar-Túr Fesztivál és a bicskás hús társaságában.

Ezek után több mint csalódás, hogy a XI. kerületi Topogó honlapján már fél 12-kor azt írják a névadó mellé (1530 Ft), hogy elfogyott. A májgombóclevesben (900 Ft) a leves közepes, de a bőven mért „májtéglatestek” pont jól puhák vagy kemények, attól függően, hogy melyik oldalán ülünk a tányérnak. Az ízük is jó lenne, ha valamelyik fűszert (talán a majoránnát?) nem vitték volna túlzásba. A legjobb, ami a rántott karfiollal (1150 Ft) és a rántott sajttal (1350 Ft) történhet, hogy mind megesszük. A karfiol olykor hideg, a sajtot Münchhausenről is elnevezhették volna, ő hordott hasonló formájú háromszögletű kalapot, és ételünket ő is sajtnak nevezte volna. Ellenben a krumplipüré és a sült krumpli (mindkettő 550 Ft) átlagon felüli. Ugyanez a család harmadik, egyben leggazdagabb tagjáról, a rakott krumpliról (1790 Ft) nem mondható el. Az itt már csak átlagos krumpli aránytalanul nagyobb mennyiségben van a többi másnál, bár az is igaz, hogy a tojást és kolbászt túlzás lenne értékes ritkaságoknak mondani. A tejfölért 290 forint felárat számoltak fel.

A baracklekváros palacsintát (690 Ft/3 darab) csak dicsérni tudjuk. Tésztája vastagabb a papírzsebkendőnél, a lekvár is több mint „házias jellegű”. A túrós lepény (890 Ft) frissen jó lehetett, de most úgy sejtjük, a már kiszáradt szeleteket melegítették fel. A csomagolással nincs baj: a fóliahegesztett műanyag tálak valamennyire még a meleget is tartják, és a motorosnak sem kell aggódnia a macskakő miatt.

 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.