A bankokkal fogja népszerűsíteni az állampapírt a kormány

  • narancs.hu
  • 2023. július 17.

Gazdaság

Kötelező lesz kis táblázatokat mellékelni arról, hogy mennyivel jobb az állampapír, mint bármi más.

Kedves Ügyfelünk! Az ön számláján 500 ezer forint van. Ha ezt az elmúlt évben inflációkövető állampapírban tartotta volna, ma 580 ezer forintja lenne. Ilyesféle tájékoztatót kelle küldeniük a bankoknak a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye szerint, bár a részleteket még egy rendelet fogja szabályozni. 

Hivatalosan a családok megtakarításainak védelme és a pénzügyi tudatosság fokozása érdekében történik mindez, hiszen több mint 7 ezer milliárd forint hever a lakossági számlákon, amit akár be is lehetne fektetni. A minisztérium szerint ezt a pénzt felzabálja az infláció - ez mondjuk igaz - ezért célszerű inflációálló befektetést keresni és oda tenni a pénzt. Ennek érdekében a kormány komoly kampányt is indított az állampapírt népszerűsítendő.

Valójában persze a cél sokkal inkább az, hogy a kormány forrást tudjon bevonni az állampapírpiacra, és finanszírozni tudja az államadósságot, ám sokkal egyszerűbb szankciós inflációra, családvédelemre hivatkozni, különadókat, büntetőadókat kivetni - a nem állampapír-típusú befektetések árfolyamnyereség-adója mellé júliustól szociális hozzájárulási adót is fizetni kell. Most ráadásul mindezt a bankok lesznek kötelesek népszerűsíteni, ehhez pedig még összehasonlító táblázatot is mellékelniük kell. Hogy pontosan mit kell kimutatniuk, arról kormányrendelet fog rendelkezni, de nagyjából hasonló lehet majd, mint a közüzemi számlák rezsivédelmi tájékoztatója.

Az állampapír ma valóban a leginkább inflációálló befektetés, hiszen a kamata rendkívül magas, a kockázata viszont igen alacsony. Ettől függetlenül az az összeg, amire a kormány áhítozik, egyelőre nem mozdult meg, a 7 ezer milliárd forint számlákon parkoló vagyon nem vándorol állampapírba.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.