A Vácért Lokálpatrióta Egyesület tavaly januárban perelte be a külügy és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tulajdonában álló, a keleti nyitás egyik fontos ágenseként létrehozott Kereskedőházat. Az egyesület a 400 ezer és 5 millió forint közötti szerződések listáját (szerződések dátuma, tárgya, összege, lejárata, a szerződő partnerek neve, pályáztatás körülményei) szerette volna látni jóval azelőtt, hogy a közvélemény megismerhette volna a Kereskedőháznak a Quaestorhoz fűződő kapcsolatait. A Kúria írásba foglalt ítélete nemrég érkezett meg a felpereshez.
A váci egyesület azt követően fordult felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához, hogy másodfokon jogerősen is elbukta a közérdekű adatok kiadásárt indított pert. Az első és a másodfok ugyanis elfogadta a Kereskedőház jogászainak érvelését, amely három vonalon futott: egy, a társaság nem állami vagyonnal gazdálkodik, kettő, nem is közfeladatot ellátó szerv, és három, üzleti titkot sértene, ha a kért adatokat a társaság kiadná. Most a Kúria az első két érvet egyértelműen félresöpörte, a harmadikról nem tudott érdemben határozni, a Kereskedőházat azonban indoklásra, indokainak alátámasztására kötelezte.
E ponton nem árt felidézni, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőházat 2012 végén alapította 500 millió forintos jegyzett tőkével a magyar állam (a Nemzetgazdasági Minisztérium, képviselője Matolcsy György miniszter) és az iparkamara (képviselője Parragh László elnök). Az állami részvényesnek már ekkor 90 százalékos részesedése volt; néhány hónappal később a jegyzett tőkét 4 milliárd forintra emelték, a 3,5 milliárdos részesedésért a magyar állam több mint 8,8 milliárd forintot bocsátott a cég rendelkezésére, tulajdoni részesedése pedig 98,75 százalékra nőtt.
A Kereskedőház ennek ellenére azt állította – amit első és második körben az eljáró bíróságok is elfogadtak –, hogy nem állami vagyonnal gazdálkodik. És ha nem állami vagyonnal gazdálkodik, nem minősíthető közfeladatot ellátó szervnek, ha pedig nem közfeladatot ellátó szerv, nem vonatkoznak rá a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát szabályozó törvényi rendelkezések, azaz a közérdekű adatok kiadását jogszerűen tagadhatja meg.
Jogászkodás az állami vagyonnal
Az állami vagyonról szóló törvény szerint „állami vagyonnak minősül az állam tulajdonában lévő tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az államot megillető egyéb társasági részesedés”. A Kereskedőház szerint az értékpapír/részesedés ugyan az államé, a Kereskedőház vagyona mégsem tartozik az állami vagyon körébe, az a Kereskedőház elkülönült, saját vagyona.
A Kúria ezt nem látta megalapozottnak: „Tévesen állapította meg a jogerős ítélet, hogy az alperes nem minősül közfeladatot ellátó szervnek, és nem kezel állami vagyont.” A Kúria utalt korábbi, hasonló tényállás alapján meghozott döntéseire, s leszögezte: a részvénytársasági formában működő Kereskedőház a társaság valamennyi tagjának a vagyonával is gazdálkodik (magyarán az állami vagyonnal is), s ezért a vagyontörvény alapján „egyértelműen közfeladatot ellátó szervnek minősül”. S hogy vitának még csak helye se legyen, megállapította még: „Mindebből következik, hogy az alperes [a Kereskedőház], mint az infotörvény 26. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv köteles az általa kezelt közérdekű adatokat megismerhetővé tenni.”
A Kereskedőház érvelése mindenesetre elég hajmeresztő, s ha a Kúria elfogadta volna, az állami vagyonnal gazdálkodó társaságoknál súlyos visszaéléseknek nyitott volna teret.
A közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó törvényi rendelkezések ugyanis a legegyszerűbben lennének megkerülhetők: a közfeladatot ellátó szerv az állami vagyon felhasználásával létrehoz egy gazdasági társaságot, alapítványt, akármit, amely kijelenti, hogy elkülönült, saját vagyonnal rendelkezik, s ezért rá a közérdekű adatok közzétételére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. De az is merész elgondolás, hogy egy közfeladatot ellátó szerv (mint amilyen például egy minisztérium) olyan intézményt hozzon létre, amely nem közfeladatot ellátó szerv maga is. Az állami szervek nem kreálhatnak maguknak feladatokat, kizárólag azt tehetik, amire a parlamenttől vagy a kormánytól felhatalmazásuk van. A konkrét esetben: a külügyminisztérium közfeladata a keleti nyitás elősegítése (ennek hasznáról majd máskor), e célból gazdasági társaságot alapít, amely azonban ugyanezt a közfeladatot szolgálja. Logikailag is nehezen levezethető, hogy egy közfeladatot ellátó szerv olyan intézményt hozzon létre, amely e közfeladattól független, saját érdekeket kövessen – még akkor is, ha az állam nem kizárólagos tulajdonos.
Negyedik felvonás
A Kúria új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bíróságot, mivel a Kereskedőház arra is hivatkozott, hogy az adatok közzététele üzleti titkait sértené. Az új eljárásban tehát abban kell majd dönteni, hogy vajon a Vácért Lokálpatrióta Egyesület által kért adatok megismerése aránytalan üzleti sérelmet okozna-e a cégnek. Az üzleti titok fogalma azonban szűken értelmezendő: az infotörvény kimondja, hogy az állami vagyon kezelésével kapcsolatos adat közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak.
A Kereskedőháznak már most, a Kúria ítéletéből következően és az új eljárástól függetlenül fontos közzétételi kötelezettségei keletkeztek (pontosabban: váltak egyértelművé).
A közérdekű adatok közzétételére vonatkozó kötelezettségének azonban eddig mégsem tett eleget. A Kereskedőház működéséért a politikai felelősséget a tulajdonosi joggyakorló miniszter, Szijjártó Péter viseli; ő azonban, úgy tűnik, vagy nem tud a Kúria ítéletében – és az infotörvényben – foglaltakról, vagy nem különösebben zavartatja magát miattuk.
