"Mint amikor Kádár titkárságát elárasztották a levelek" – a magyar gazdaságról vitatkoztak közgazdászok

Ezer-kétezer milliárd forintos "mozgástere" lesz a 2022-ben megalakuló kormánynak – többek között ez hangzott el a Republikon Intézet gazdaságpolitikai témájú rendezvényén.

A Republikon Intézet Választás előtt a magyar gazdaság című szerdai konferenciája azzal foglalkozott, milyen válságot okozott a pandémia a világ- és a magyar gazdaságban. Bevezető előadásában Chikán Attila egyetemi tanár, aki az első Orbán-kormány alatt gzadasági miniszteri posztot is betöltött, úgy fogalmazott, a magyar gazdaság nem volt felzárkózóban a nemzetközihez a koronavírus-járványt megelőzően.

Mint mondta, lényegében ugyanott tartunk most, mint a pandémia előtt, de az olyan kérdések, mint például a fenntarthatóság és a digitalizáció, továbbra is megoldatlanok. A kilátásaink bizonytalansága nőtt, a világgazdaságban pedig a korábbi trendek folytatódnak – összegzett a közgazdász professzor.

Mintegy ezt a gondolatot vitték tovább a bevezető előadást követő kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke és Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató vezérigazgatója. Az első téma, amit megvitattak, az volt, hogy jött ki a pandémia miatti válságból a világgazdaság.

• Palócz Éva szerint nem valószínű radikális változás, a globális termelési rendszerek nem változtak. Úgy vélte, Kína jól jött ki a válságból, az Európai Unió nem, itt nagy volt a visszaesés.
• Bod Péter Ákos vitába szállt ezzel; szerinte sem az nem biztos, hogy folytatódnak a korábbi trendek (erre példaként azt említette, hogy a Nike elvitte a gyártást Kínából a járvány miatt Vietnámba, majd amikor ott is megjelent a koronavírus, tovább Bosznia-Hercegovinába, ezzel pedig a kis országokat és gazdaságokat élénkítette), sem az, hogy Kína jól jön-e ki a válságból.
• Király Júlia azt húzta alá, hogy a korábbi elemzői várakozásokkal ellentétben nem pénzügyi, hanem egészségügyi válság robbant ki a világban. Ezzel együtt nem szűnt meg, sőt továbbra is megmarad az infláció.

A következő körben az volt a téma, hogyan kezelte a válságot az Európai Unió, valamint Magyarország.

• A magyar válságkezelésről Palócz Éva azt állapította meg: "nem állítom, hogy a legeslegjobban". Mint mondta, a gazdaságösztönző lépések az infláció növekedését generálták, illetve hiába próbálkozik vele a kormány, nagyon gyors gazdasági növekedést nem lehet elérni.
• "A kormány pénzt dobott a rendszerbe, ez jó, de ahogy csinálta, az nem" – ezt Bod Péter Ákos mondta. Az Európai Unióval kapcsolatban azt mondta, lassan mozdult az EU, de gazdaságpolitikai téren kevesebbet hibázik, mint az Egyesült Államok. Felhívta a figyelmet arra, hogy Európa áll a legjobban az oltások tekintetében a világban, ezért sem egyértelmű, hogy rosszul jött volna ki a válságból.
• Király Júlia szerint "tragikusan rossz döntés", hogy Magyarország nem kér az EU-s Next Generation program hiteleiből. Ezenkívül hiányolta a válságkezelésből a szolidaritást, kifogásolta a rendeleti kormányzást, és kritizálta, hogy az egészségügyi válságot nem tudta kezelni a kabinet. Szintén bírálta, hogy a kormány válságkezelése során azokat a NER-es vállalatokat finanszírozta, amelyek államilag garantált hiteleket kapnak, de nemzetközi szinten nem versenyképesek.

A beszélgetés ezen a szálon folytatódott: arról volt szó, milyen pályán halad most a magyar gazdaság. A konferencia e szakaszában több konkrét példa is elhangzott, illetve a résztvevők elővették az aktuális politikai-gazdasági kérdéseket.

• Így például Bod Péter Ákos azt, hogy úgynevezett "fókuszcsoportos kormányzás" zajlik. Ha például az embereket idegesíti, hogy drága a rönkfa és a sóder, akkor jön egy állami intézkedés, és kitalálják, hogy ezek stratégiai termékek. De ugyanez történik a benzinárral. Némi derültséget keltve – és nyilvánvalóan az 1990-es taxisblokádra utalva, amikor kormánytag volt – Bod Péter Ákos azt mondta, "a benzin politikai termék, ezt megtapasztaltuk néhányszor". Hozzátette, ad hoc szabályokra ad hoc szabályokat alkotnak, ami nem jó, mert rontja a versenyképességet. A közgazdász említett egy szocializmuskori párhuzamot is: ha valamivel probléma volt anno, Kádár János titkárságát elárasztották a lakossági levelek, hogy tessék valamit csinálni – és akkor csináltak valamit. Bod Péter Ákos szerint ma ehhez hasonlóan cselekszik a kormány.
• Király Júlia úgy vélte, a kormánynak nincs gazdaságpolitikai filozófiája, ami folyik, az maga a rossz kormányzás. Ő is megemlítette, hogy mindez a versenyképességi rangsorban lefelé taszítja hazánkat. A volt jegybanki alelnök szerint veszélyes inflációs környezetben vagyunk nagyjából 2018 óta, de ezt Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nem vette észre, ezért ő a felelős.
• Palócz Éva is a világtrendnek tekinthető inflációt emelte ki. Mint mondta, Amerikában és Németországban is emelkedik az infláció, de ez nem átmeneti jelenség, mint ahogy az elemzők gondolták. Ráadásul az olyan feltörekvő országokban, mint Magyarországon kívül Lengyelország, Románia, vagy a balti államok, még magasabb.

 

 

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Szöllősi Györgyi moderátor, Palócz Éva, Bod Péter Ákos és Király Júlia

 Meddig mehet még az infláció? - ez volt a következő pontja a kerekasztal-beszélgetésnek.

• Palócz Éva szerint sokáig. Felsorolt jó pár olyan kormányzati intézkedést (a benzinár befagyasztása, szja-visszatérítés, nyugdíjprémium, 13. havi nyugdíj), ami ugyan népszerűséget hoz, de az inflációs hatása jelentős. Márpedig ennek a következménye áremelkedés formájában mindenkit érinteni fog.
• Bod Péter Ákos arról beszélt e témánál, hogy a mostani költekezések áthúzódnak a jövő évre, amikor is a külső finanszírozási feltételek romlani fognak. Mindez meg fogja nehezíteni a kormány helyzetét.

Ekkor következett a beszélgetés utolsó témája, vagyis az, hogy milyen lesz a következő kormány helyzete.

• Király Júlia szerint bár tényleg növekszik a gazdaság, és kedvező lesz a helyzet, ebből pedig adódik kormányzati "mozgástértöbblet", de nem lehet gyorsan csökkenteni a deficitet. Vannak olyan presztízsberuházások is, folytatta, amelyek leállítása megvalósítható. A szakember úgy vélte, 1000-2000 milliárd forintos mozgástere lesz a következő kormánynak. Ez az összeg nem kevés pénz, de ebből egyszerre nem lehet megoldani az egészségügy és az oktatás problémáit.
• Hasonlóan vélekedett Palócz Éva. Szerinte valóban nem lesznek rosszak a következő kormány finanszírozási lehetőségei – itt megjegyezte, hogy például a helyreállítási alapból is jön pénz –, ám a hiányra és az államadósságra nagyon oda kell figyelni.