A vártnál nagyobb kamatemelés után gyengült, majd erősödött a forint

  • narancs.hu
  • 2021. november 16.

Gazdaság

Addig tart a kamatemelés, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 30 bázisponttal, azaz 0,30 százalékkal 2,10 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén - írtuk korábbi hírünkben. A kamatdöntés közlése utáni percekben a forint valamelyest gyengült, az euróval szembeni árfolyam 364-ről 366 fölé ugrott, majd a 366,5-366,7 körüli szinten stabilizálódott - ezt már a hvg.hu tette hozzá. 

Gazdasági, pénzügyi és egyéb hírportálok a kamatdöntéssel kapcsolatban felidézik: a kamatemelés jóval nagyobb mértékű annál, mint amit június óta várni lehetett. Matolcsy György vezetése alatt először, június végén emelt kamatot az MNB, akkor 30 bázisponttal 0,9 százalékra. Augusztus végén újabb 30 bázisponttal 1,50 százalékra emelkedett a jegybanki alapkamat. Szeptemberben 15 bázispontos, októberben szintén 15 bázispontos emelés következett. A jegybanki alapkamat akkor 1,80 százalékra módosult. Az utóbbi két kamatemeléssel összevetve tehát jóval nagyobb mértékű volt a jelenlegi.

A kamatemelési ciklus az MNB Monetáris Tanácsa korábbi közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Ennek azonban egyelőre nincs jele: a múlt kedden közölt adat szerint a fogyasztói árak októberi emelkedése 6,5% volt, ami 9 éves rekordot jelentett - írja a Telex. Virág Barnabás, a jegybank alelnöke ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott kedd délutáni bejelentésében, hogy: „A monteáis politika és az infláció elleni védekezésünk új szakaszba lépett.” Az MNB alelnöke szerint az inflációs cél elérése későbbre tolódik, a kockázatok megfelelő kezeléséhez kiszámítható ciklusra, a gyorsan változó pénz- és árupiaci hatások kezelésére, valamint rugalmas jegybanki reakcióra van szükség.

Virág Barnabás szerint az inflációt 60 százalékban külső, 40 százalékban belső tényezők alakítják. További külsős inflációs nyomás „van a csőben”, ami a következő negyedévben is befolyásoló hatású lesz.

Hozzátette, a magyar gazdaság erős növekedési potenciállal rendelkezik, az inflációs kockázatok tartósan emelkedhetnek, ami miatt a reálkamatokat emelni kell. A következő hónapok kamatemelésének pontos mértékét a decemberi inflációs jelentésében határozzák meg. Szerinte az üzemanyag árának befagyasztása nincs hatással a monetáris politikára, a döntés a következő hónapokat érintik majd. 

Az alelnök szerint a következő hónapokban tovább fog emelkedni az infláció; várhatóan 7 százalék felett lesz, ahonnan csak lassú csökkenés jön, ezért tartós alapkamat-emelési ciklust mutat majd be az MNB

E bejelentés után visszaerősödött a forint: az euró árfolyama 363,8 forint körül állapodott meg délutánra.

Az MNB monetáris politikájával, a növekvő inflációval és az államadóssággal ezekben az interjúinkban foglalkoztunk alaposabban:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Szolzsenyicin megint vesztett, de halála után legalább elüldözni nem lehet

A Gulag szigetvilág olvasása közben lágerekkel álmodtam. Néha kiborultam, máskor lenyűgözött, mennyire sokféleképpen nagyszerű ez a kétezer oldal. Nehéz nem meglátni benne a szerző humanizmusának tragédiáját is: a Gulag emlékezetét, amiről főként miatta tudunk, éppen most törli el az orosz rendszer, miközben ismét magyarázni kell, ki az elkövető és ki az áldozat.

„Itt már nincs miről beszélni” – Közös éneklés a Kossuth téren

Beszédek, kiáltványok helyett énekszót hallhat, aki kilátogat a Kossuth térre vasárnap délután 1 és 3 óra között. A „Van hangunk” nőnapi akció szervezői szeretnék, ha március 8. nem csak egy szimbolikus gesztus lenne – közös éneklésre hívnak mindenkit, aki szerint a nők ügye nem díszlet, hanem társadalmi kérdés. Miklusicsák Alízt, a Dajer Alapítvány kurátorát kérdeztük az esemény részleteiről.

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.