Gazdaság

Milliárdos büntetést kaptak az Auchan hipermarketek a Gazdasági Versenyhivataltól. A határozat és az idevágó jogi szabályozás vitatható, a döntés aligha kedvez az áruházak közötti versenynek.

A Virgin cégbirodalom fejeként 4,9 milliárd dolláros vagyont szedett össze. Hőlégballonnal és egyéb különleges járművekkel elkövetett rekordkísérleteivel a legmerészebb milliárdos a földön. The Virgin Way című könyvében a birodalomirányítás rejtelmeibe vezeti be a laikusokat. A hamarosan nálunk is megjelenő mű apropóján válaszolt e-mailben feltett kérdéseinkre.

Parlamenti határozatban kötelezné a kormányt a Fidesz-frakció „az árak rendszeres monitorozása rendszerének” kialakítására. A javaslat célkeresztjében a mindennapos fogyasztásban meghatározó élelmiszer-ágazat áll, de érdemi hatása a piacon egyhamar aligha lesz.

Ha Matolcsy György újabb kastélyokat akar venni, egyszerű a dolga: gyengítenie kell a forintot. Zsiday Viktor szerint az MNB a devizahitelek forintra váltásával ugyanúgy több tízmilliárd forintos nyereséghez juthat, mint a jövőre várható forintgyengülésből.

Totális háborút indított a Lázár János vezette miniszterelnökségi agytröszt a nagy élelmiszeráruház-láncok ellen. A cél az ellehetetlenítés, a magyar konkurencia helyzetbe hozása, és egy kis pénzszerzés a költségvetés számára.

Mostanában a gazdaságról szóló beszédben elszaporodtak az olyan furcsa, eposzi fogalmak, mint a „világkormány”, a „szakrális nemzet”, „planetáris piac” vagy a „globális pénzügyi összeesküvés”. A hazai politikai elit is besegít, gondoljunk csak az ipari termelés szocialista eszményének reneszánszára vagy a bankcsatákról szóló haditudósításokra.

A paksi atomerőmű bővítése hosszú évekre vagy súlyos megszorításokat hoz, vagy adóemeléseket. Esetleg mindkettőt – miközben a kész atomerőmű gazdaságossága is kétséges. De a kormány számokról nem beszél. Megtette ezt helyette is a Költségvetési Felelősség Intézet vezetője, aki a minap az Energiaklub minikonferenciáján ismertette a független elemző műhely számításait.

Van egy üzlet a világhálón, ahol szinte minden megvásárolható, rendszerint olcsóbban, mint bárhol máshol. Nincsenek se üzlethelyiségei, se eladói. De nyeresége sem. Blöff-e a csodabolt?

Az Átlátszó c. oknyomozó portál a múlt héten közölte az E.ON gázcégeinek megvételét megalapozó előterjesztéseket. A vállalatértékelések és szakértői anyagok alapján ma csak annyi állítható, hogy az üzlet sok kockázattal jár az MVM számára. Hogy végül mennyire jár jól vagy rosszul a vállalat főrészvényese, a magyar állam, azt a Gazprommal folytatott tárgyalások határozzák meg.

Átmenetileg jól járhat a magyar fogyasztó az orosz élelmiszer­import-korlátozással. Az ágazat hazai cégei és termelők viszont nehezen kezelhető dömpingpiaci helyzetbe kerülhetnek. Vagyis nagyon nagy bajba.

Egy hónapja még csak legyintettek az agrárbefektetők, amikor Orbán Viktor a Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) gödöllői közgyűlésén azt mondta: a kormány átalakítja az agrártámogatásokat, és a nagy vállalkozásoktól elvett összegeket a kisebb gazdálkodókhoz juttatja. Ma már a fejüket fogják.

A hagyományos izzók betiltása után épp ideje volt, hogy az Európai Bizottság az unió lakosságának kedvére tegyen. A roamingtarifák csökkentésével - majd jövő évi eltüntetésével - ez alighanem sikerül, két állhatatos asszonynak, Viviane Redingnek és Neelie Kroesnak köszönhetően. A változás hatásairól dr. Kis Gergelyt, a Corvinus Egyetem oktatóját, az eNET partnerét kérdeztük.

Nincs elegendő alapanyag - hazai tej -, a megcélzott vásárlórétegnek tett be legjobban a gazdasági válság, lehetetlen a jogszabályi környezet - besokallt a Danone.

Az oroszoknak már csak a gázimport zavartalansága miatt is szükségük van az általuk pacifikált Ukrajnára. Vagy a Déli Áramlat csővezetékre. De leginkább mindkettőre. Mire lenne jó a Déli Áramlat, miért nem szereti az Európai Unió, és miért került emiatt szorult helyzetbe a magyar kormány? És milyen gazdasági szempontok játszanak az orosz-ukrán konfliktusban?