Gazdaság

November 1-jétől hatályosak a szerencsejáték-törvény azon módosításai, amelyek következtében a játékgépeket üzemeltető vendéglátó-ipari egységekben összességében több tízezren veszíthetik el állásukat.

Önmagától szerényebb államadósság-csökkentést vár el a kormány, mint az utódaitól.

A CBA étvágya egyre nő.

Durván megemelik az eva kulcsát

A múlt heti uniós csúcsot sokan az utolsó lehetőségnek tartották a közös valuta, sőt az egész unió megmentésére. És született is pár fontos döntés: a görög államadósságról, a válság ellen bevethető új pénzügyi stabilizációs eszközökről és az európai bankrendszer feltőkésítéséről. Ezek értelméről beszélgettünk az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának (DG ECFIN) magyar igazgatójával.

A Magyar Bankszövetség volt elnöke szerint Orbán Viktor legújabb adósmentő ötlete hosszú távon vágja haza annak a lehetőségét, hogy Magyarország végre növekedési pályára álljon.

A kormány augusztus végéig visszavásárolja a Szurgutnyeftyegaztól az oroszok Molban lévő részesedését. Bár az sem érdektelen, hogy az 518 milliárd forintos vételár az IMF-hitel fölhasználása miatt meddig kúszik föl még, az igazán érdekes kérdés az, hogy milyen valódi megfontolások lehetnek az akciót kísérő hangzatos szlogenek mögött.

A problémás lakáshitelek kezelésében minden olyan szereplőnek részt kell vállalnia, aki felelős a helyzetért: az államnak, a bankoknak és maguknak az adósoknak is - állítja a hiteltanácsadó szakember. Nem kifejezetten szokványos véleménye szerint az sem tragédia, ha fizetésképtelenség miatt sok embernek kell költöznie.

Bár harmincszázalékos az elmaradás a 2008-as teljesítményhez képest, még így is jelentős, 151 milliárdos adózott eredményt ért el a tavalyi válságos esztendőben az OTP. A terjeszkedési stratégiájáról, a határon túli befektetéseiről, a következő kormány által követendő gazdaságpolitikáról az elnök-vezérigazgatót kérdeztük.

Októberben majdnem bedőlt a forint, ami a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) kamatemelésre kényszerítette, vagyis az ellentétére annak, ami a világban a gazdasági recesszió miatt manapság a módi. A válság mélységéről kérdeztük a válság menedzserét.

A múlt szerdán, közvetlenül a négynapos munkaszünet előtt a jegybank 3 százalékkal megemelte az alapkamatot. A forintot védte, amelynek drámai gyengülését több milliárd eurós spekulatív tőke próbálta kiprovokálni. Ez és a vasárnapi hír egy gigászi IMF-hitelről megfogta a forintot. Hétfőn a forint/euró árfolyam normalizálódott, de a tőzsdeindex tovább zuhant. Mi ez az egész, és mekkora a baj?

Kezelhető-e, és hogyan? Mi a dolga az amerikai jegybanknak, és mi a nemzetközi intézményeknek? Az amerikai ingatlanpiaci válság kialakulását három hónapja Király Júlia, a jegybank alelnöke magyarázta el lapunknak. A krízis azóta feltáruló dimenzióiról most a Soros Fund Management és a Concorde Értékpapír Zrt. elnökét faggattuk. Soros György új könyve a válságról pár hét múlva jelenik meg Amerikában.

Csődközeli helyzetbe került a közel hatvanéves múltra visszatekintő Magyar Épületszerelő (Maszer), miután türelmetlen alvállalkozói felszámolást kezdeményeztek a hónapok óta fizetésképtelen részvénytársaság ellen. A cég egyik leányvállalata, a Maszer-Generál már 2005-ben bajba jutott, a rendőrség csalás gyanújával jelenleg is nyomoz a Nemzeti Múzeumot felújító társaságnál.

Az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság közvetett hatásait még senki nem tudja felmérni. Egy biztos: a magyar banki gyakorlat az elmúlt években ugyanazokkal a módszerekkel tette könnyebbé a hitelhez jutást, mint amelyek az Egyesült Államokban a válság kialakulásához vezettek. De itthon még a jenhitelek növekvő aránya is veszélyt jelenthet.