A TEK mindent legyőz

Interaktív

Politológusi ámokfutás a Kossuthon, Lánczi Tamás főszereplésével. Rádiókritika.

Pedig milyen nyugalmasan kezdődött minden. Náray Balázs, az Ütköző délben műsorvezetője egyenesen azzal indított, hogy uborkaszezon van, alig-alig akad fajsúlyos politikai téma, amit meg lehet vitatni, és a hamarosan esedékes önkormányzati választások is egyelőre a baloldal főpolgármesterjelölt-állítási kutyakomédiája miatt érdekesek csak.

Ezzel, úgy tűnt, a két meg­hívott szakértő is egyetért, sőt, a Századvég vezető elemzője, Lán­czi Tamás (korábban helyettes államtitkárként Navracsics Tibor kabinetfőnöke – a szerk.) és a Méltányosság Politikaelemző Központ színeiben induló Nagy Attila Tibor amolyan politikai Jó ebédhez szól a nótát adott elő, amibe nyugodtan bele-beleszundíthatott a jóllakott rádiózó.

Az adás második témája már jobban felvillanyozta Lánczit, nem is csoda, hogy rögtön magához ragadta a mikrofont. Igen, a tusványosi beszédről volt szó, amit szakértőnk „nagyon magas színvonalú, már-már politikafilozófiai mélységű” beszédnek tart. Nyilván lényegtelen, hogy az egész világ ezt másként látja – ha Orbán Viktor kimondta, hogy a liberális demokrácia végóráit éli Európában, akkor az tény, mondja Lánczi. És itt történik meg a baj, ugyanis Nagy Attila Tibor nem rejti véka alá, hogy azért számos államban, így például Hollandiában is, liberális az ország vezetése. Ezt nem kellett volna, ezt nem lehet! Ma már nem ilyen nyegle világ járja kis hazánkban, hogy csak úgy ellentmondjunk egy miniszterelnöki kinyilatkoztatásnak. Hallgassuk csak Lánczi reakcióját: „Elnézést, nagyon érdekes dolgot mondtál Hollandiával kapcsolatban, és egyszerűen nem tudom megállni, hogy közbe ne vágjak, akár az udvariatlanság szintjéig is elmenve (sic!). Hollandia nagyon érdekes példa, ugye, amikor arról beszélünk, hogy a liberalizmus hol tart Európában, és miért kritikusak a liberalizmussal szemben az emberek, akkor szerintem van erre egy nagyon demonstratív példa. Amikor lelőtték most ezt a maláj utasszállító gépet, akkor eltelt egy hét, mire a holland állam képes volt arra, hogy egytucatnyi fegyvertelen holland rendőrt odaküldjön vizsgálódni a területre. Na most, ha, mint tudjuk, két héttel vagy hárommal az események után még mindig temetetlen holland halottak fekszenek kint az ukrán szántóföldön, akkor én azt gondolom, hogy ha, mondjuk, magyar állampolgárokkal történt volna meg ez, akkor már másnap ott lett volna a TEK vagy valamilyen különleges kommandó, és biztosítja a terepet, sőt, nemhogy biztosítja, fölporszívózza azt.”

Bizony, ez ma már így megy, simán le lehet egy gyászoló és törvénytisztelő népet balfaszozni. De Lánczi itt nem állt meg, a meghökkent Nagy ellenvetésére, hogy hiszen háború van, és ha ne adj’ isten, fegyvereseket küldött volna a holland kormány Ukraj­nába, abból biztosan összecsapás lett volna, csak annyit reagált, hogy Szíriában nagyobb a baj, és ott is mindent megoldott a TEK, amikor kellett. Még egy konyhai rádió recsegős hangszóróján keresztül is érezhető a döbbenet a stúdióban. Ám Lánczi rendületlen: „Az Európai Unióval és a liberalizmussal szemben pont azért fogalmazódnak meg nagyon-nagyon komoly kritikák, mert egész egyszerűen nem vetnek számot a valósággal, hogy igen, az élet bizonyos pontokon nagyon kemény, ezért meg kell védeni az érdekeinket.” Szó benn­szakad, hang fennakad, avagy welcome to the brave new world!

Ütköző délben, MR1-Kossuth rádió, augusztus 4.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.