Tévésorozat

Az elátkozott: Robert Durst halálos élete

  • - greff -
  • 2015. május 24.

Interaktív

Senki sem gondolhatta komolyan, hogy a mai tévésorozatok esztétikája érintetlenül hagyja a dokumentumfilm műfaját – nem is történt így, amire keresve sem találnánk jobb példát Andrew Jarecki hatrészes szériájánál. A Robert Durst képtelen életét feldolgozó filmalkotás mindent megtesz azért, hogy napjaink sorozatfüggői otthon érezhessék magukat a nézése közben: az eset extrém, a figurák regényesek, a fordulatok dúsak és váratlanok, az információ lassú méregként csepeg, az epizódok végén pedig – mi sem természetesebb – brutális cliffhangerek csúcsosodnak. Ott kezdődik minden, hogy a címszereplő Amerika egyik leggazdagabb dinasztiájából lép elénk, hogy miután higgadtan feldarabolja szomszédját egy lombfűrésszel, az esküdtszék jóváhagyásával elügessen hű hátasán a naplemente felé. Ám még a horizont előtt megtorpan, és szembefordul a nézőkkel. Aztán beszélni kezd – a következmények pedig szó szerint beláthatatlanok.

Jarecki filmje tények után kutat, de folyamatosan a koholtság érzetének szédületében tartja nézőit. Az ügyész asszony talán a Justifiedból érkezett, a hangulat perverz, mint a True Detective-ben, felbukkan egy megtört közeg a Drótból, a szörnyeteg pedig ott hajthatja álomra ősz fejét, ahol Hannibal is szendereg. Közben a hazugságok leolvadnak a hullákban gazdag sztoriról, de hiába győz az igazság, sötétségből nem nagyon lesz kevesebb a végén…

 

Az HBO2 műsorán

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”