Interjú

„Az ördögűzés betesz a házaséletnek”

Robert Kirkman képregény- és tévésorozat-író

  • - kg -
  • 2016. július 9.

Interaktív

A Walking Dead képregények és tévésorozat tette sztárrá. Ma már saját sorozata van: az Outcast. A zombik és az ördögűzés szakértője Los Angelesből jelentkezett be telefonon.

Magyar Narancs: Az Outcast láttán meg kell kérdeznem: hogy áll az ördögűzős filmekkel?

Robert Kirkman: William Friedkin klasszikusa, Az ördögűző áll a listám legtetején. A közelmúlt ördögűzős dolgai közül A rítus áll közel a szívemhez, különösen Anthony Hopkins miatt. Hopkins nagyon menő ördögűző. De nagyon bejött az Ördögűzés Emily Rose üdvéért is. Az Outcasttal kiélhetjük az ördögűzős zsáner iránti rajongásunkat, de igyekszünk is letérni a műfaj főcsapásáról, és más irányba terelni a történetet. Talán meg is reformáljuk egy kicsit az ördögűzést, legalábbis ebben reménykedem, hisz a Walking Deaddel egyszer már sikerült.

MN: Egyelőre az Outcast elején járunk: minden részre jut egy kiadós ördögűzés?

RK: Történetmesélésben utazunk, nem akarjuk túltolni az ördögűzést. A démoni megszállottság és annak mindenféle megnyilvánulása végigkíséri a sorozatot, de azért nem minden epizódban űzünk ördögöt. Azért persze lesz néhány durvább űzés.

MN: Azért a Walking Deadnél ijesztőbb produkcióra lehet számítani?

RK: Amennyiben az ördögi megszállottság ijesztőbb, mint a zombiapokalipszis, és azt hiszem, jóval ijesztőbb, nos, akkor igen. De nem nagyon méricskélném, hogy ez most bejön-e a nézőknek annyira, mint a Walking Dead. Nem törjük magunkat azon se, hogy horrorosabbak legyünk a horrornál, inkább azon, hogy a figurák minél combosabbak legyenek, a dráma minél átélhetőbb. Belemegyünk a hétköznapi horrorokba, egy kisváros mindennapjaiba, a gyilkos pletykákba, a házasságok, a válások harcaiba. A hivatásos ördögűzés sajnos nem tesz jót a párkapcsolatoknak.

MN: Ezúttal is az ön egyik képregényén alapul a sorozat. Mennyire kellett sietnie vele, hogy elkészüljön a forgatásig?

RK: Az Outcastnál a képregény megírása és a tévésorozat elkészítése időben nagyon közel áll egymáshoz, ami igen gyümölcsöző tud lenni alkotói szempontból. Amikor a Walking Deadet írtam, rengeteg jelenetet hajítottam ki a sztoriból, csak azért, mert egyszerűen nem fértek el a képregények lapjain. Ezekről aztán jól el is feledkeztem, mire tévésorozat lett a dologból, pedig milyen jól jöttek volna. Az Outcastnál, az időbeli közelség miatt, nincsenek ilyen problémáim.

Az Outcast a Foxon látható, róla szóló kritikánk pedig a múlt heti lapszámban.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.