Egy hét kultúra 2021/46.

  • Narancs
  • 2021. november 17.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

KORTÁRS A modern és kortárs művészeteknek szentelt múzeumkomplexumot nyitottak meg Hongkongban. Az M+ névre hallgató intézmény a világ legjelentősebb múzeumaival kívánja felvenni a versenyt: az épületet a londoni Tate Modernt is jegyző, svájci Herzog & de Meuron építészeti iroda tervezte, kiállítási területének méretével pedig rögtön a párizsi Centre Pompidou és a New York-i MoMA mellé pozicionálja magát. Az M+-ban a mintegy 6 ezer darabból álló gyűjtemény legjavát láthatják a látogatók, ráadásul a digitalizált kollekciót nyilvánossá tették az intézmény honlapján. Legalábbis azt a részét, amelyet a kínai állam cenzúrája éppen engedélyezett. A múzeum ugyanis ahelyett, hogy a kortárs művészetek szabadságának megtestesítőjeként kezdte volna meg működését, inkább az állami cenzúra működési mechanizmusának legfrissebb példája lett. Megnyitásakor ugyanis a nemzetbiztonsági törvény alapján elutasították Aj Vej-vej azon híres fotósorozatának bemutatását, amelyen a művész a középső ujjával mutat be különböző ikonikus helyszínekkel – a többi közt a Tienanmen térrel – a háttérben.

 

DOSZTOJEVSZKIJ 200 November 11-én emlékeztek meg világszerte Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij születésének 200. évfordulójáról. Az 1821-ben Moszkvában született, majd 1881-ben Szentpéterváron elhunyt író világirodalmi jelentőségének tiszteletére Moszkvában megnyitották az egykori lakhelye köré kialakított múzeumközpontot. A földszinti lakást, amelyben az író családja 1837-ig lakott, már 1928-ban emlékhellyé alakították, ez alkotja a mostani komplexum központját. Az épület első emeletén Dosztojevszkij fő műveit ismertető tárlókat helyeztek el, míg a felső emeleten az életmű többi darabját multimédiás installációkkal mutatják be.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.