Egy hét kultúra 2022/9.

  • Narancs
  • 2022. március 2.

Interaktív

Rövid hírek: nebrai korong, Kunsthalle Praha, Dubaj

MÚLT A Stonehenge-et érintő kutatások legújabb eredményeit állítja középpontba a British Museum nagyszabású kiállítása, a The World of Stonehenge. A február 17. és július 17. között megtekinthető tárlat célja bemutatni a négy­ezer éves, máig rejtélyek övezte kőépítmény történeti kontextusát, a létrehozásában közreműködő kultúrát és embere­ket. A kiállítás legnagyobb szenzációjának tartják, hogy bemutatják az úgynevezett nebrai korongot is, amely jelenlegi tudásunk szerint a világtörténelem legrégebbi csillagtérképe. A világörökségi védettséget élvező, bronzkorból származó, 3600 éves, kékeszöld patinájú, 32 centiméter átmérőjű bronzkorongon az aranyozott díszítés a napot, a holdat és a csillagokat ábrázolja. A korongot 1999-ben találták a németországi Nebra közelében, s a 20. század legjelentősebb régészeti leletei közé sorolják. A Landesmuseum für Vorgeschichte Halle most először adja kölcsön egy külföldi múzeumnak. A tárlaton bemutatják emellett azt a mészkőből faragott, közel ötezer éves dobot is, amelyre 2015-ben bukkantak rá az észak-angliai Yorkshire megyében, egy olyan sírban, amelyben három kisgyereket temettek el. A dob csodálatosan kidolgozott díszítésű, stílusában a Stonehenge közelében feltárt tárgyakhoz hasonlít, a kiállítás kurátora szerint a legfontosabb őskori műalkotás, amelyet az elmúlt száz évben a Brit-szigeteken találtak.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.