Egy hét kultúra 2023/14.

  • Narancs
  • 2023. április 5.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

CSEMPÉSZÁRU A New York-i Metropolitan Museum of Art 15 szobrot ad vissza Indiának, miután egy jelentésből kiderült, több mint ezer olyan tárgy van a múzeum birtokában, amelyek közvetve vagy közvetlenül olyanoktól kerülhettek az intézménybe, akiket a hatóságok antik műtárgyak csempészetével vádolnak. A múzeum gyűjteményéből most kikerülő – az időszámításunk előtti első évszázadtól a 11. századig terjedő időszakból való – terrakotta- és kőszobrok ősi indiai istenségeket ábrázolnak, és a korábbi műkereskedő, Subhash Kapoor segítségével jutottak Amerikába, aki ellen 2019-ben vallási tárgyak illegális exportja miatt emeltek vádat. Az amerikai hatóságok 2011-ben kezdték meg a nyomozást a műkincskereskedő ügyében, akinek üzleti kapcsolatai az Egyesült Államoktól Németországig terjednek. Korábban a Yale Egyetem művészeti galériája 12, Kapoor indiai és mianmari vállalataihoz köthető műtárgyat szolgáltatott vissza, a manhattani kerületi ügyészség pedig több mint 200 régiséget szállíttatott Indiába, amelyeket 2021-ben Kapoor személyes gyűjteményében foglaltak le.

 

VÁLOGATÁS A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum 22 filmből álló válogatást állított össze a Petőfi 200 emlékévhez kapcsolódóan olyan alkotásokból, amelyek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeit, valamint a korszak történelmi alakjait elevenítik meg. A válogatásban ismert, népszerű alkotások és keveset játszott kuriózumok is szerepelnek. Az összeállítás a némafilmkorszak szuperprodukciójával, az első magyar Jókai-adaptációval indul: a Mire megvénülünk (1916) hiányosan fennmaradt kópiája igazi filmtörténeti ritkaság. A listáról természetesen nem hiányozhat Várkonyi Zoltán közönségsikere, A kőszívű ember fiai (1965) és az első magyar egész estés animációs film, Jankovics Marcell János vitéze (1973) sem, ezek mellett olyan kísérleti alkotások is szereplenek, mint a Jancsó Miklós forgatókönyve alapján készült Lant és kard (1972) című rövidfilm, vagy a Petőfi születésének 150. évfordulóján bemutatott Petőfi ’73, amelyben diákok elevenítik fel a forradalom eseményeit.

 

PORTRÉ Kurátori döntés alapján – és a német kulturális miniszter közbelépése után – eltávolítottak egy vitatott tulajdonú Picasso-portrét a müncheni Pinakothek der Moderne kiállításáról. A művész kék korszakából származó festmény, Madame Soler 1903-as expresszionista portréja egykor Paul von Mendelssohn-Bartholdy német műgyűjtő tulajdonában volt, aki a harmincas évek elején az egyre erősödő antiszemitizmus közepette más alkotásokkal együtt Justin Thannhauser műkereskedőnek adta át a képet. A portrét 1964-ben adták el Bajorországnak, és azóta is a müncheni modern művészeti múzeum gyűjteményéhez tartozik. A portré eltávolítása a műgyűjtő örökösei és a bajor tartományi festménygyűjtemény között régóta dúló vita legfrissebb fejleménye, a két fél ugyanis nem ért egyet abban, hogy a festményt kényszer hatására adták-e el a náci hatalomátvétel idején.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.