CSEMPÉSZÁRU A New York-i Metropolitan Museum of Art 15 szobrot ad vissza Indiának, miután egy jelentésből kiderült, több mint ezer olyan tárgy van a múzeum birtokában, amelyek közvetve vagy közvetlenül olyanoktól kerülhettek az intézménybe, akiket a hatóságok antik műtárgyak csempészetével vádolnak. A múzeum gyűjteményéből most kikerülő – az időszámításunk előtti első évszázadtól a 11. századig terjedő időszakból való – terrakotta- és kőszobrok ősi indiai istenségeket ábrázolnak, és a korábbi műkereskedő, Subhash Kapoor segítségével jutottak Amerikába, aki ellen 2019-ben vallási tárgyak illegális exportja miatt emeltek vádat. Az amerikai hatóságok 2011-ben kezdték meg a nyomozást a műkincskereskedő ügyében, akinek üzleti kapcsolatai az Egyesült Államoktól Németországig terjednek. Korábban a Yale Egyetem művészeti galériája 12, Kapoor indiai és mianmari vállalataihoz köthető műtárgyat szolgáltatott vissza, a manhattani kerületi ügyészség pedig több mint 200 régiséget szállíttatott Indiába, amelyeket 2021-ben Kapoor személyes gyűjteményében foglaltak le.
VÁLOGATÁS A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum 22 filmből álló válogatást állított össze a Petőfi 200 emlékévhez kapcsolódóan olyan alkotásokból, amelyek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeit, valamint a korszak történelmi alakjait elevenítik meg. A válogatásban ismert, népszerű alkotások és keveset játszott kuriózumok is szerepelnek. Az összeállítás a némafilmkorszak szuperprodukciójával, az első magyar Jókai-adaptációval indul: a Mire megvénülünk (1916) hiányosan fennmaradt kópiája igazi filmtörténeti ritkaság. A listáról természetesen nem hiányozhat Várkonyi Zoltán közönségsikere, A kőszívű ember fiai (1965) és az első magyar egész estés animációs film, Jankovics Marcell János vitéze (1973) sem, ezek mellett olyan kísérleti alkotások is szereplenek, mint a Jancsó Miklós forgatókönyve alapján készült Lant és kard (1972) című rövidfilm, vagy a Petőfi születésének 150. évfordulóján bemutatott Petőfi ’73, amelyben diákok elevenítik fel a forradalom eseményeit.
PORTRÉ Kurátori döntés alapján – és a német kulturális miniszter közbelépése után – eltávolítottak egy vitatott tulajdonú Picasso-portrét a müncheni Pinakothek der Moderne kiállításáról. A művész kék korszakából származó festmény, Madame Soler 1903-as expresszionista portréja egykor Paul von Mendelssohn-Bartholdy német műgyűjtő tulajdonában volt, aki a harmincas évek elején az egyre erősödő antiszemitizmus közepette más alkotásokkal együtt Justin Thannhauser műkereskedőnek adta át a képet. A portrét 1964-ben adták el Bajorországnak, és azóta is a müncheni modern művészeti múzeum gyűjteményéhez tartozik. A portré eltávolítása a műgyűjtő örökösei és a bajor tartományi festménygyűjtemény között régóta dúló vita legfrissebb fejleménye, a két fél ugyanis nem ért egyet abban, hogy a festményt kényszer hatására adták-e el a náci hatalomátvétel idején.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
