Egy hét kultúra 2023/14.

  • Narancs
  • 2023. április 5.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

CSEMPÉSZÁRU A New York-i Metropolitan Museum of Art 15 szobrot ad vissza Indiának, miután egy jelentésből kiderült, több mint ezer olyan tárgy van a múzeum birtokában, amelyek közvetve vagy közvetlenül olyanoktól kerülhettek az intézménybe, akiket a hatóságok antik műtárgyak csempészetével vádolnak. A múzeum gyűjteményéből most kikerülő – az időszámításunk előtti első évszázadtól a 11. századig terjedő időszakból való – terrakotta- és kőszobrok ősi indiai istenségeket ábrázolnak, és a korábbi műkereskedő, Subhash Kapoor segítségével jutottak Amerikába, aki ellen 2019-ben vallási tárgyak illegális exportja miatt emeltek vádat. Az amerikai hatóságok 2011-ben kezdték meg a nyomozást a műkincskereskedő ügyében, akinek üzleti kapcsolatai az Egyesült Államoktól Németországig terjednek. Korábban a Yale Egyetem művészeti galériája 12, Kapoor indiai és mianmari vállalataihoz köthető műtárgyat szolgáltatott vissza, a manhattani kerületi ügyészség pedig több mint 200 régiséget szállíttatott Indiába, amelyeket 2021-ben Kapoor személyes gyűjteményében foglaltak le.

 

VÁLOGATÁS A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum 22 filmből álló válogatást állított össze a Petőfi 200 emlékévhez kapcsolódóan olyan alkotásokból, amelyek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeit, valamint a korszak történelmi alakjait elevenítik meg. A válogatásban ismert, népszerű alkotások és keveset játszott kuriózumok is szerepelnek. Az összeállítás a némafilmkorszak szuperprodukciójával, az első magyar Jókai-adaptációval indul: a Mire megvénülünk (1916) hiányosan fennmaradt kópiája igazi filmtörténeti ritkaság. A listáról természetesen nem hiányozhat Várkonyi Zoltán közönségsikere, A kőszívű ember fiai (1965) és az első magyar egész estés animációs film, Jankovics Marcell János vitéze (1973) sem, ezek mellett olyan kísérleti alkotások is szereplenek, mint a Jancsó Miklós forgatókönyve alapján készült Lant és kard (1972) című rövidfilm, vagy a Petőfi születésének 150. évfordulóján bemutatott Petőfi ’73, amelyben diákok elevenítik fel a forradalom eseményeit.

 

PORTRÉ Kurátori döntés alapján – és a német kulturális miniszter közbelépése után – eltávolítottak egy vitatott tulajdonú Picasso-portrét a müncheni Pinakothek der Moderne kiállításáról. A művész kék korszakából származó festmény, Madame Soler 1903-as expresszionista portréja egykor Paul von Mendelssohn-Bartholdy német műgyűjtő tulajdonában volt, aki a harmincas évek elején az egyre erősödő antiszemitizmus közepette más alkotásokkal együtt Justin Thannhauser műkereskedőnek adta át a képet. A portrét 1964-ben adták el Bajorországnak, és azóta is a müncheni modern művészeti múzeum gyűjteményéhez tartozik. A portré eltávolítása a műgyűjtő örökösei és a bajor tartományi festménygyűjtemény között régóta dúló vita legfrissebb fejleménye, a két fél ugyanis nem ért egyet abban, hogy a festményt kényszer hatására adták-e el a náci hatalomátvétel idején.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.