Egy hét kultúra 2024/42.

  • Narancs
  • 2024. október 16.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

NOBEL-DÍJ Han Kang dél-koreai író kapja idén az irodalmi Nobel-díjat – jelentette be október 10-én a Svéd Királyi Akadémia Stockholmban. Az indoklás szerint a díjat „intenzív költői prózájáért” ítélték a szerzőnek, amely „szembesít a történelmi traumákkal, és rávilágít az emberi élet törékenységére”. Han Kang az első dél-koreai író és egyben az első ázsiai nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesül. Anders Olsson, az akadémia Nobel-bizottságának elnöke a szerzőt méltatva így fogalmazott: „Egyedülállóan tudatában van a test és a lélek, az élők és a holtak közötti összefüggéseknek, költői és kísérletező stílusában a kortárs próza megújítójává vált.” Han Kang 1970-ben született, költőként 23 évesen debütált, majd 1995-ben első prózai alkotása is megjelent. Első angol nyelven is kiadott – és magyarul is olvasható – regénye a Növényevő volt, amellyel 2016-ban elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat. A magyarul szintén megjelent Nemes teremtmények, amely kvangdzsui demokráciapárti tüntetők meggyilkolását idézte fel, 2018-ban a Booker-díj rövid listájáig jutott.

RESTITÚCIÓ Az FBI közbenjárásával szolgáltatták vissza Monet második világháború idején a nácik által elrabolt festményét az eredeti tulajdonosok leszármazottainak. Az 1865 körüli Bord de Mer című képet a magyar származású zsidó üzletember, Parlagi Adalbert Béla és felesége 1936-ban vásárolta meg egy ausztriai aukción, az Anschluss után azonban menekülniük kellett az országból, a vásznat ezért egy raktárban helyezték el. A nácik 1940-ben foglalták le a család értékeit, köztük hét másik műalkotást. A Monet-festményt egy náci műkeres­kedő vásárolta meg, 1941 után viszont eltűntként tartották számon. Az FBI 2021-ben kezdett nyomozni, miután kiderült, hogy a festmény 2017-ben egy New Orleans-i műkereskedőnél bukkant fel, aki két évvel később egy magángyűjtőnek adta tovább azt. A Bord de Mer ezután egy houstoni galérián keresztül cserélt gazdát 2023-ban, ám miután a hatóságok tájékoztatták az új tulajdonosokat a kép múltjáról, önként lemondtak a festményről, amely így az eredeti tulajdonosok unokáihoz került. A családtól elrabolt további alkotások utáni nyomozás folytatódik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.