Egy hét kultúra 2024/42.

  • Narancs
  • 2024. október 16.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

NOBEL-DÍJ Han Kang dél-koreai író kapja idén az irodalmi Nobel-díjat – jelentette be október 10-én a Svéd Királyi Akadémia Stockholmban. Az indoklás szerint a díjat „intenzív költői prózájáért” ítélték a szerzőnek, amely „szembesít a történelmi traumákkal, és rávilágít az emberi élet törékenységére”. Han Kang az első dél-koreai író és egyben az első ázsiai nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesül. Anders Olsson, az akadémia Nobel-bizottságának elnöke a szerzőt méltatva így fogalmazott: „Egyedülállóan tudatában van a test és a lélek, az élők és a holtak közötti összefüggéseknek, költői és kísérletező stílusában a kortárs próza megújítójává vált.” Han Kang 1970-ben született, költőként 23 évesen debütált, majd 1995-ben első prózai alkotása is megjelent. Első angol nyelven is kiadott – és magyarul is olvasható – regénye a Növényevő volt, amellyel 2016-ban elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat. A magyarul szintén megjelent Nemes teremtmények, amely kvangdzsui demokráciapárti tüntetők meggyilkolását idézte fel, 2018-ban a Booker-díj rövid listájáig jutott.

RESTITÚCIÓ Az FBI közbenjárásával szolgáltatták vissza Monet második világháború idején a nácik által elrabolt festményét az eredeti tulajdonosok leszármazottainak. Az 1865 körüli Bord de Mer című képet a magyar származású zsidó üzletember, Parlagi Adalbert Béla és felesége 1936-ban vásárolta meg egy ausztriai aukción, az Anschluss után azonban menekülniük kellett az országból, a vásznat ezért egy raktárban helyezték el. A nácik 1940-ben foglalták le a család értékeit, köztük hét másik műalkotást. A Monet-festményt egy náci műkeres­kedő vásárolta meg, 1941 után viszont eltűntként tartották számon. Az FBI 2021-ben kezdett nyomozni, miután kiderült, hogy a festmény 2017-ben egy New Orleans-i műkereskedőnél bukkant fel, aki két évvel később egy magángyűjtőnek adta tovább azt. A Bord de Mer ezután egy houstoni galérián keresztül cserélt gazdát 2023-ban, ám miután a hatóságok tájékoztatták az új tulajdonosokat a kép múltjáról, önként lemondtak a festményről, amely így az eredeti tulajdonosok unokáihoz került. A családtól elrabolt további alkotások utáni nyomozás folytatódik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.