Egy hét kultúra 2024/42.

  • Narancs
  • 2024. október 16.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

NOBEL-DÍJ Han Kang dél-koreai író kapja idén az irodalmi Nobel-díjat – jelentette be október 10-én a Svéd Királyi Akadémia Stockholmban. Az indoklás szerint a díjat „intenzív költői prózájáért” ítélték a szerzőnek, amely „szembesít a történelmi traumákkal, és rávilágít az emberi élet törékenységére”. Han Kang az első dél-koreai író és egyben az első ázsiai nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesül. Anders Olsson, az akadémia Nobel-bizottságának elnöke a szerzőt méltatva így fogalmazott: „Egyedülállóan tudatában van a test és a lélek, az élők és a holtak közötti összefüggéseknek, költői és kísérletező stílusában a kortárs próza megújítójává vált.” Han Kang 1970-ben született, költőként 23 évesen debütált, majd 1995-ben első prózai alkotása is megjelent. Első angol nyelven is kiadott – és magyarul is olvasható – regénye a Növényevő volt, amellyel 2016-ban elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat. A magyarul szintén megjelent Nemes teremtmények, amely kvangdzsui demokráciapárti tüntetők meggyilkolását idézte fel, 2018-ban a Booker-díj rövid listájáig jutott.

RESTITÚCIÓ Az FBI közbenjárásával szolgáltatták vissza Monet második világháború idején a nácik által elrabolt festményét az eredeti tulajdonosok leszármazottainak. Az 1865 körüli Bord de Mer című képet a magyar származású zsidó üzletember, Parlagi Adalbert Béla és felesége 1936-ban vásárolta meg egy ausztriai aukción, az Anschluss után azonban menekülniük kellett az országból, a vásznat ezért egy raktárban helyezték el. A nácik 1940-ben foglalták le a család értékeit, köztük hét másik műalkotást. A Monet-festményt egy náci műkeres­kedő vásárolta meg, 1941 után viszont eltűntként tartották számon. Az FBI 2021-ben kezdett nyomozni, miután kiderült, hogy a festmény 2017-ben egy New Orleans-i műkereskedőnél bukkant fel, aki két évvel később egy magángyűjtőnek adta tovább azt. A Bord de Mer ezután egy houstoni galérián keresztül cserélt gazdát 2023-ban, ám miután a hatóságok tájékoztatták az új tulajdonosokat a kép múltjáról, önként lemondtak a festményről, amely így az eredeti tulajdonosok unokáihoz került. A családtól elrabolt további alkotások utáni nyomozás folytatódik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.