Egy hét kultúra 2024/42.

  • Narancs
  • 2024. október 16.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

NOBEL-DÍJ Han Kang dél-koreai író kapja idén az irodalmi Nobel-díjat – jelentette be október 10-én a Svéd Királyi Akadémia Stockholmban. Az indoklás szerint a díjat „intenzív költői prózájáért” ítélték a szerzőnek, amely „szembesít a történelmi traumákkal, és rávilágít az emberi élet törékenységére”. Han Kang az első dél-koreai író és egyben az első ázsiai nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesül. Anders Olsson, az akadémia Nobel-bizottságának elnöke a szerzőt méltatva így fogalmazott: „Egyedülállóan tudatában van a test és a lélek, az élők és a holtak közötti összefüggéseknek, költői és kísérletező stílusában a kortárs próza megújítójává vált.” Han Kang 1970-ben született, költőként 23 évesen debütált, majd 1995-ben első prózai alkotása is megjelent. Első angol nyelven is kiadott – és magyarul is olvasható – regénye a Növényevő volt, amellyel 2016-ban elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat. A magyarul szintén megjelent Nemes teremtmények, amely kvangdzsui demokráciapárti tüntetők meggyilkolását idézte fel, 2018-ban a Booker-díj rövid listájáig jutott.

RESTITÚCIÓ Az FBI közbenjárásával szolgáltatták vissza Monet második világháború idején a nácik által elrabolt festményét az eredeti tulajdonosok leszármazottainak. Az 1865 körüli Bord de Mer című képet a magyar származású zsidó üzletember, Parlagi Adalbert Béla és felesége 1936-ban vásárolta meg egy ausztriai aukción, az Anschluss után azonban menekülniük kellett az országból, a vásznat ezért egy raktárban helyezték el. A nácik 1940-ben foglalták le a család értékeit, köztük hét másik műalkotást. A Monet-festményt egy náci műkeres­kedő vásárolta meg, 1941 után viszont eltűntként tartották számon. Az FBI 2021-ben kezdett nyomozni, miután kiderült, hogy a festmény 2017-ben egy New Orleans-i műkereskedőnél bukkant fel, aki két évvel később egy magángyűjtőnek adta tovább azt. A Bord de Mer ezután egy houstoni galérián keresztül cserélt gazdát 2023-ban, ám miután a hatóságok tájékoztatták az új tulajdonosokat a kép múltjáról, önként lemondtak a festményről, amely így az eredeti tulajdonosok unokáihoz került. A családtól elrabolt további alkotások utáni nyomozás folytatódik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.