Egy hét kultúra 2024/42.

  • Narancs
  • 2024. október 16.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

NOBEL-DÍJ Han Kang dél-koreai író kapja idén az irodalmi Nobel-díjat – jelentette be október 10-én a Svéd Királyi Akadémia Stockholmban. Az indoklás szerint a díjat „intenzív költői prózájáért” ítélték a szerzőnek, amely „szembesít a történelmi traumákkal, és rávilágít az emberi élet törékenységére”. Han Kang az első dél-koreai író és egyben az első ázsiai nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesül. Anders Olsson, az akadémia Nobel-bizottságának elnöke a szerzőt méltatva így fogalmazott: „Egyedülállóan tudatában van a test és a lélek, az élők és a holtak közötti összefüggéseknek, költői és kísérletező stílusában a kortárs próza megújítójává vált.” Han Kang 1970-ben született, költőként 23 évesen debütált, majd 1995-ben első prózai alkotása is megjelent. Első angol nyelven is kiadott – és magyarul is olvasható – regénye a Növényevő volt, amellyel 2016-ban elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat. A magyarul szintén megjelent Nemes teremtmények, amely kvangdzsui demokráciapárti tüntetők meggyilkolását idézte fel, 2018-ban a Booker-díj rövid listájáig jutott.

RESTITÚCIÓ Az FBI közbenjárásával szolgáltatták vissza Monet második világháború idején a nácik által elrabolt festményét az eredeti tulajdonosok leszármazottainak. Az 1865 körüli Bord de Mer című képet a magyar származású zsidó üzletember, Parlagi Adalbert Béla és felesége 1936-ban vásárolta meg egy ausztriai aukción, az Anschluss után azonban menekülniük kellett az országból, a vásznat ezért egy raktárban helyezték el. A nácik 1940-ben foglalták le a család értékeit, köztük hét másik műalkotást. A Monet-festményt egy náci műkeres­kedő vásárolta meg, 1941 után viszont eltűntként tartották számon. Az FBI 2021-ben kezdett nyomozni, miután kiderült, hogy a festmény 2017-ben egy New Orleans-i műkereskedőnél bukkant fel, aki két évvel később egy magángyűjtőnek adta tovább azt. A Bord de Mer ezután egy houstoni galérián keresztül cserélt gazdát 2023-ban, ám miután a hatóságok tájékoztatták az új tulajdonosokat a kép múltjáról, önként lemondtak a festményről, amely így az eredeti tulajdonosok unokáihoz került. A családtól elrabolt további alkotások utáni nyomozás folytatódik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.